Page 104 [104]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
(15b) Hatvani előképként az Evil Dead 2-t és a Labirintus-t említi, és azt mondja, nem
akarja sem a Fűrész-jellegű, túlságosan durva horrorfilmeket, sem pedig a mai,
butuska komédiákat követni, hanem olyan filmet szeretne készíteni, amely , erős
forgatókönyvre épül, szórakoztató, és egy magyar vagy egy amerikai család ugyan¬
úgy megérti?"
A (15a)-ban az idéző az idézni kívánt diskurzus összegzését adja, annak az aktu¬
ális szöveg szempontjából relevánssá váló összetevőjére koncentrálva. A (15b)-ben
az is megfigyelhető, hogy a beágyazni kívánt megnyilatkozás részei eltérő módon
ágyazódhatnak a szövegbe. Míg az idéző az egyik összetevő hozzáférhetővé téte¬
lét az említ igével megalkotott elemi jelenetként, addig a másik összetevőt a mond
igével és összetett jelenetként konstruálja meg, amelyben ráadásul az eredeti
diskurzusból szó szerint is idéz. Ezen — egyébiránt a nyelvi mintát jellemző —
konstruálási lehetőség felvetheti azt az értelmezési lehetőséget, hogy ezekben az
esetekben az idéző adaptív tevékenysége lép előtérbe: az idézni kívánt diskurzus¬
nak az adott szöveg szempontjából releváns összetevőit nagyobb kifejtettségi
móddal jellemezhető összetett jelentésszerkezetként, míg a kevésbé releváns
összetevőket elemi jelenetként és az említ ige felhasználásával jeleníti meg.
A (15c) ugyanakkor azt szemlélteti, hogy az eredeti megnyilatkozás beszéd¬
aktusának visszaadása is motiválhatja az említ ige alkalmazását:
(15c) A PM-ben a napokban elkészült dokumentum csak a koncepcionális javaslatok
között említi, hogy a vagyoni helyzet alakulását ellenőrizni kellene az igazságos
közteherviselés érdekében.
A (1509-ben az idéző úgy teszi elérhetővé az idézni kívánt diskurzust, hogy annak
idéző részében utal arra, hogy az eredeti diskurzus valóban csak említett egy, az
idéző számára relevánssá váló tartalmat. A csak a koncepcionális javaslatok
között és az idéző ige, az említi együttes alkalmazása ebben és az ezekhez ha¬
sonló esetekben arra hívja fel a figyelmet, hogy az idézni kívánt diskurzusban
nem került valami a figyelem előterébe.
Az igékkel alkotott idézések elemzésének következő lépéseként az idéző konst¬
rukciók kidolgozása alapján felvehető összetett és elemi jelenetekben érvénye¬
sülő, a referenciális központ működése alapján megkülönböztethető idézési le¬
hetőségeket vizsgáltam. Ezeket Az idéző konstrukciók fejezetben leírtak alapján
különítettem el:
37 #579595885
318 #138497754
+ 102 +