Seite 82 [82]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
IDÉZŐ KONSTRUKCIÓK AZ MNSZ2 ALKORPUSZAIBAN
Ebben a fejezetben azt vizsgálom, hogy az idéző konstrukciók jellemzővé válnak-e
az MNSZ2 alkorpuszaira.””
A vizsgálathoz három eltérő szemantikájú ige (mond, említ, bizonygat) rész¬
vételével megalkotott idézéseket elemzek az MNSZ2 valamennyi alkorpuszában.
A három eltérő szemantikájú ige felhasználásával végzett vizsgálatot az indokol¬
ta, hogy a jelen fejezet központi kérdésének megválaszolása után — a következő
fejezetet előkészítve — arra is rá tudjak kérdezni, hogy az idéző konstrukciók az
idéző igékre jellemzővé válnak-e.
Anyag és módszer
A vizsgálathoz három eltérő szemantikájú igét választottam, amelyek az idézés
során eltérő módon adják vissza a beágyazott megnyilatkozás beszédaktusát. E
három ige a következő: mond, említ és bizonygat. Mind a három igének a
perspektivizációt prototipikus módon elvégző E/3. kijelentő módú, múlt és jelen
idejű, tárgyas ragozású alakjait vizsgáltam (mondja, mondta, említi, említette,
bizonygatja, bizonygatta) az MNSZ2 valamennyi alkorpuszának (beszélt nyelvi,
hivatalos, sajtó, személyes-fórum, személyes-közösségi, szépirodalom és tudomá¬
nyos) 250-250 példányból álló véletlen listája alapján."" Az MNSZ2 alkorpuszaiban
a bizonygat-ra nem minden esetben tudtam 250 példából álló véletlen mintát
venni, mivel ezekben a kategóriákban a vizsgált igealakok kevesebb találatot
adtak: a bizonygatja a beszélt nyelvi alkorpuszban 10, a hivatalos alkorpuszban
21, a személyes fórumban 70, a szépirodalmiban 144, a tudományosban 979; a
bizonygatta a beszélt nyelvi alkorpuszban 38, a hivatalosban 20, a személyes¬
fórumban 55 találatot ad. Ezért ennél az igénél a százalékok megállapítása a
felsorolt alkorpuszokon belül e találati számok alapul vételével történt.
A véletlen listákat manuálisan elemeztem. A manuális elemzés során kizártam
az igekötős igéket, mert ezek módosíthatják az igék jelentését (például lemond),
275 Figyelembe véve, hogy az MNSZ2 alkorpuszai nem teljes mértékben fedik le a szövegtípus/
műfaj kategóriáit, csak óvatosan fogalmazom meg azt a célt, hogy a későbbiekben ez a vizsgálat
alapjául szolgálhat annak a vizsgálatához, hogy az idéző konstrukciók szövegtípusra/műfajra
jellemzővé válnak-e. Az MNSZ2 alkorpuszainak összetételére lásd Oravecz, Csaba — Váradi,
Tamás — Sass, Balint: The hungarian gigaword corpus, http://www.lrec-conf.org/proceedings/
lrec2014/pdf/681_Paper.pdf (Letöltes: 2023. majus 30.); a szévegtipus/miifaj kategóriáira lásd
Kuna Agnes — Simon Gabor: Mifaj, szovegtipus, szévegfajta. Nézőpontok, kategóriák, modellek
a szövegnyelvészeti kutatásban, Magyar Nyelv, CXIII. évf., 2017/3, 257-275.
276 Lekérdezés dátuma: 2023. január 10.
+ 80 e