a lehetőséggel is, hogy az idézni kívánt diskurzust a saját referenciális központ¬
ját alkalmazva tegye hozzáférhetővé. Ebben az esetben az eredeti diskurzus
önállóságát még megőrizheti, tehát azt külön jelenetben reprezentálhatja. Lehe¬
tősége van viszont arra is, hogy a saját perspektíváját dominánsabban érvénye¬
sítse, amelynek következményeként az idézni kívánt diskurzus (propozicionális)
összegzése egy elemi jelenet részévé válik. Az idézés funkcionális értelmezése
miatt mind a két eset a függő idézést valósítja meg. Az elemi jelenetben való
konstruálás eseteire ugyanakkor a narratív idézés terminus is alkalmazható,
hiszen ebben az esetben az idéző perspektívájából kerül megalkotásra az idézet,
a perspektivizáció tényére az igealak hívja fel a figyelmet. Végezetül a két konst¬
ruálási mód között léteznek azok az esetek, mikor az aktuális megnyilatkozó
eltérő fokon ad lehetőséget az idézett diskurzus referenciális központjának az
érvényesülésére. A saját perspektíváját ennek során is eltérő mértékben érvénye¬
sítheti: az idézetet egy összetett jelenet részeként vagy egy elemi jelenetbe ágyaz¬
va is hozzáférhetővé teheti. Ezen esetek a szabad függő idézést valósítják meg.
Ezek alapján az is elmondható, hogy az idéző konstrukciók egymással is érint¬
keznek, nem jellemezhetők merev határokkal. A két végpontként az egyenes és
a függő kötött idézés jelölhető meg, a kettő között helyezkedik el a szabad függő
kötetlen idézési mód, amely nem érvényesíti következetesen sem az egyenes, sem
a függő idézésre jellemzővé váló megoldásokat, azok csak részlegesen jellemzik
ezt az idézési módot.
Az idézés konstruálását meghatározó összetevők a diskurzusköziség minősé¬
gét is befolyásolják. Azáltal, hogy az idézés során a perspektivizáció jelöltté
válik, az intertextualitás jelenségével minden esetben számolni lehet. Viszont
azokban az esetekben, ahol az idézet egy elemi jelenet részeként válik hozzáfér¬
hetővé, felvethető, hogy a meta-, illetve a hypertextualitás művelete is működés¬
be lép. Hiszen ezek az esetek az eredeti diskurzus összegzését végzik el, az idézet
az eredeti diskurzusból derivált szövegként jelenik meg.