Page 80 [80]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
összegzését (121) vagy csupán összegzését (12m) is adhatja. Ezek eredményekép¬
pen az eredeti diskurzus mint összegzés, derivált szöveg jelenik meg, az azt
létrehozó folyamat pedig mint kommentár működhet.
Az idézés mint nyitott kategória
Az aktuális megnyilatkozónak az idézés során számos lehetősége van arra, hogy
egy tőle eltérő beszélőhöz köthető megnyilatkozást vagy társalgást hozzáférhe¬
tővé tegyen mások számára. Az idézés mint újrakonstruálás értelmezése azzal
az előnnyel jár, hogy ezen eltérő konstruálási módot alkalmazó diskurzusok
idézésként nyerhetnek értelmezést akkor, ha egy, már nyelvileg konstruált meg¬
nyilatkozást vagy társalgást tesznek hozzáférhetővé. Így az idézés jelenségébe
besorolhatóvá válnak azok az esetek is, amikor az idéző egy elemi jelenet része¬
ként tesz hozzáférhetővé egy diskurzust, illetve annak egy részletét vagy összeg¬
zését. Ez azzal a következménnyel is jár, hogy az idézés nem minden esetben az
intertextualitás prototipikus esetét valósítja meg, hanem az eredeti diskurzus
összegző megjelenítése során a meta- vagy a hypertextualitás jelensége felé
mozdul el.
Az idézés mint újrakonstruálás az idézés nyitott kategóriaként történő értel¬
mezésére ad tehát lehetőséget. Az ekképp értelmezett idézések természetszerű¬
leg nem alkotnak homogén kategóriát, a referenciális központ működése alapján
elkülöníthető egyenes, függő és szabad függő idézéseken belül is eltéréseket
mutatnak aszerint, hogy miként válik bennük jelöltté a perspektivizáció ténye,
milyen fokú metapragmatikai tudatossággal jellemezhetők, illetve az intertex¬
tualitást miként valósítják meg.
Az idézés folyamatában meghatározó, hogy az idéző az eredeti diskurzust és
annak nézőpontrendszerét milyen fokon kívánja érvényesíteni, milyen fokon
kívánja a perspektivizációt jelöltté tenni, miközben a saját perspektíváját is elté¬
rő mértékben és minőségben érvényre juttatja. Az idéző perspektívájának érvé¬
nyesítése kiterjed arra, hogy az idézet (vagy egy részletének) önállóságát meg¬
őrizve az idézést összetett jelenetként vagy az eredeti diskurzus (propozicionális)
összegzésére koncentrálva, elemi jelenetként jelenítse meg. Emellett az idézőnek
lehetősége van arra is, hogy az eredeti diskurzus referenciális központját külön¬
böző mértékben érvényesítse.
Az idéző élhet azzal a lehetőséggel, hogy az idézni kívánt diskurzust külön
jelenetben tegye elérhetővé, valamint e jelenetben a diskurzust szó szerint idéz¬
ze, tehát az eredeti megnyilatkozást vagy társalgást jellemző referenciális köz¬
pontot érvényesítse. Ezen esetek az egyenes idézést eredményezik. De élhet azzal
¢ 78 «