Oldal 66 [66]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
magyar nyelvben, valamint léteznek-e ezen idézési módok módosulásai, és ha igen,
ezek értelmezhetők-e ezen idézési módok keretein belül. Ezután az idéző rész ösz¬
szetevöinek elemző bemutatása következik. Ebben az idéző ige és a mutató névmá¬
si elem vizsgálata kerül előtérbe. E két nyelvi elemnek a vizsgálatok fókuszába való
helyezését az motiválta, hogy ezek alkalmazása során dominánsan működésbe
kerülhet az idéző adaptív tevékenysége. E vizsgálatok ugyanakkor arra is lehetősé¬
get adnak, hogy az idézéseket jellemző metapragmatikai tudatosság elemzése e két,
az idézésben funkcionáló elemhez kapcsolódóan valósuljon meg. Majd a tudomány
szakszövegeire jellemzővé váló idézéseket vizsgálom. Végezetül az önidézés eseté¬
vel foglalkozom.
AZ IDÉZŐ KONSTRUKCIÓK
A fejezeteben a magyar nyelvre jellemzővé váló idéző konstrukciókat mutatom be.
Az idézés konstruálásának eredményeképpen létrejövő konstrukciók mint formai
és funkcionális (jelentésbeli) tulajdonságokat egyesítő szerkezeti sémák, mintáza¬
tok kerülnek értelmezésre. A konstrukciók ekképp olyan, a beszélőközösségben
konvencionalizálódott és a beszélők számára begyakorlódott sematikus szerkeze¬
tek, amelyekben jelentés és hangalak kerül egymással szimbolikus viszonyba.?"
Az idéző konstrukciók megállapítása — az újrakonstruálás elemző bemutatá¬
sa során elmondottakra alapozva — nemcsak az idézet, hanem annak elérhetővé
tételét elvégző idéző rész bevonásával zajlik. Ebből a szempontból az idéző
konstrukciók mint az idézés konstrukciói válnak értelmezhetőkké.
A magyar nyelvben megjelenő, az idézés műveletét elvégző konstruálási lehe¬
tőségeket, majd azok alapján az idéző konstrukciókat az alábbi, (12a—m) peldäk¬
kal kívánom összegezni, előtérbe állítva azt, hogy az itt szereplő példák elsősor¬
ban szemléltetni kívánják a lehetőségeket, az idéző rész és az idézet kifejtettsége
alapján további példákkal lehetne élni. A (12a-m) peldäkat arra kívánom fel¬
használni, hogy az idéző konstrukciókra reflektáljak.
Az elemzés előtt fontos hangsúlyoznom, hogy a példák sorrendje meghatáro¬
zó: a (12a—m) említését az is motiválta, hogy bemutassam, az aktuális és a be¬
ágyazott megnyilatkozó perspektívájának érvényesítése és érvényesülése miként
eredményezi az idéző konstrukciókat. E példák tehát a (12a)-tól a (12m)-ig azt is
szemléltetik, hogy az aktuális megnyilatkozó perspektívájának határozottabb
érvényesülése, illetve abeágyazott megnyilatkozó perspektívájának, valamint a
perspektivizáció mértékének csökkenése miként alakíthatja az idézés konstruá¬
lási lehetőségeit és ebből következően az idéző konstrukciókat.
29 Lásd Langacker: Cognitive grammar, 2008; Tolcsvai Nagy (szerk.): Nyelvtan, 2017.
s 64 c