Oldal 65 [65]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
——o—
vn
Az előző fejezetekben az újrakonstruálás folyamatát, illetve az idéző adaptív te¬
vékenységét előtérbe helyezve az idéző részt és annak lehetséges összetevőit, az
idézet, illetve az idézés nézőpontszerkezetének megalkotását mutattam be. Ezek
alapján az mondható el, hogy az újrakonstruálás során az aktuális megnyilatkozó
(a) eltérő fokon és mértékben teheti reflexió tárgyává az idézetet és az idézés tényét,
(b) az eredeti diskurzus kontextuális körülményeit eltérő fokon ismertetheti, (c)
az eredeti diskurzust vagy annak csak részletét és idézheti, (d) a perspektivizációt
eltérő módon teheti jelöltté, (e) az eredeti diskurzus referenciális központját kü¬
lönböző módon juttathatja érvényre. Az idézések egyrészt a perspektivizáció je¬
löltté tételében mutathatnak fel különbséget, tehát abban, hogy az aktuális meg¬
nyilatkozó miként teszi jelöltté, hogy a diskurzusának egy részletében az aktív
tudatosság máshoz köthető, a tudatosság szubjektuma egy tőle eltérő személyben
jelölhető ki. Másrészt a metapragmatikai tudatosság mértékében, tehát abban,
hogy az aktuális megnyilatkozó milyen fokon teszi reflexió tárgyává, hogy a dis¬
kurzusának egy részében az idézés nyelvi tevékenységével él. Harmadrészt a re¬
ferenciális központ működésében, mivel az aktuális megnyilatkozó az idézés során
különböző mértékben érvényesítheti a saját és abeágyazott megnyilatkozó, azaz
az eredeti diskurzust jellemző tájékozódási pontot.
A további fejezetekben a pragmatikai szemléletmódra jellemzővé váló megvaló¬
sulás és séma útvonalat követem: nyelvi mintán alapuló vizsgálatokkal mutatom be
az idézés működését a magyar nyelvben. Először a fentebb összegzett, az idézés
megalkotása során előtérbe kerülő tényezők számbavételével a lehetséges idéző
konstrukciókat elemzem, a konstrukciók kialakításának és kialakulásának folyama¬
tára is reflektálva. E konstrukciókkal kapcsolatban egyfelől amellett érvelek, hogy
a különböző kifejtettséggel jellemezhető idézések alapján kirajzolódó, az idézést
összetett vagy elemi jelenetként színre vivő szerkezetek azzal kapcsolhatók össze,
hogy az idéző milyen fokon kíván az idézés során a saját, illetve abeágyazott meg¬
nyilatkozó perspektívájának teret engedni. Majd az előző részben ismertetett refe¬
renciális központ működését elemezve azt mutatom be, hogy milyen idézési lehe¬
tőségek léteznek a magyar nyelvben, ezek milyen szerkezetek által válnak
hozzáférhetővé, az egyenes, a függő és a szabad függő idézés miként jelenhet meg a
.63 +