AZ IDÉZÉS MINT ÚJRAKONSTRUÁLÁS
Az idézés nézőpontszerkezetének a megalkotása
Egy adott perspektívából megalkotott megnyilatkozás idézésként történő újra¬
konstruálási folyamatában az a pozíció, vagyis nézőpont (perspektíva) is meg¬
határozó szerepet játszik, ahonnan az idéző az eredeti diskurzussal kapcsolatos
tapasztalatairól, az intertextualitás prototipikus lehetőségét kihasználva, ""
mások számára is hozzáférhető világreprezentációt készit.’””
Idézéskor az idézőt jellemző nézőpont, továbbá az eredeti diskurzus néző¬
pontja is működésbe lép. E világreprezentációk ezáltal többféle kiindulópont
alkalmazásával jönnek létre. A kiindulópontok együttes jelenléte, azaz kombi¬
nációja alkotja az idézés nézőpontszerkezetét.""
Az idézés megalkotásának és befogadásának folyamatában releváns kérdés,
hogy az idéző rész és az idézet kinek a kiindulópontjából reprezentálódik, továb¬
bá az, hogy ki és milyen mértékben tehető felelőssé az idézetben reprezentált
információkért. Az idézéskor a kiindulópontok három fajtája közül"? elsősorban
a kontextusfüggő kiindulópontoknak, a referenciális központnak, illetve a tuda¬
tosság szubjektumának van kiemelt jelentősége," ezek érvényességi köre ugyan¬
is átfogja a teljes idézést. Ezek mellett a semleges kindulópont , egy mondatbeli
szereplő fogalmi perspektíváját" jeleníti meg."
A referenciális központ azt a tájékozódási kiindulópontot jelöli, amelyből a
megnyilatkozás személyk6zi/szociokulturalis szitualtsaga,'*’ valamint tér- és
időviszonyai reprezentálódnak. A referenciális központot alapesetben a megnyi¬
latkozó személye, illetve térbeli és időbeli elhelyezkedése jelöli ki. De a megnyi¬
16 Lásd bővebben a Diskurzusköziség, intertextualitás fejezetben.
Lásd Langacker: Foundations, 1987, 1991; Sanders—Spooren: Perspective, subjectivity, 1997;
valamint vö. Tomasello: Gondolkodás és kultúra, 2002.
Vö. Tätrai-Csontos: Perspektivization, 2009; Tätrai: Bevezetes a pragmatikaba, 2011, 159.
Lásd A kognitív nyelvészet áttekintése fejezetet.
Vö. Csontos-Tátrai: Az idézés pragmatikai megközelítése, 2008, 67-69; Tatrai: Bevezetés a
pragmatikába, 2011, 156.
Tolcsvai Nagy: Bevezetés, 2017, 49; lásd még A kognitív nyelvészet áttekintése.
A referenciális központ Sanders és Spooren általi leírásának a személyjelölés kérdését érdemes
szélesebb kontextusban vizsgálni, hiszen ahhoz nem csupán a résztvevői szerepek tartozhatnak,
hanem a szociokulturális viszonyok színrevitele is, például: azt is mondta a doki, hogy megnézik,
hogy a méhemmel minden rendben van-e 4123017736, ahol a doki alkalmazása az aktuális be¬
szélőnek a múltbeli énje és beszédpartnere közötti szociokulturális viszonyt is érvényre juttatja.
Lásd Tátrai: A kontextualizáció műveletei, 2022, 51.