AZ ÚJRAKONSTRUÁLÁS FOLYAMATA
(e) az idézés konsturálása során — a semleges kiindulópontot" is működésbe
hozva - kinek a nézőpontjából alkotja meg az idézést.
E folyamatok eredményeképpen alakulnak ki az idézést eltérő szerkezeti meg¬
oldásokkal, kifejtettséggel &s nezöpontrendszerrel jellemezhetö idezesek.'?!
Mindezen folyamatok együttes működése eredményezi az idézést színre vivő
idéző konstrukciókat."??
Az újrakonstruálás folyamatának összegzéséből az is látható, hogy az idézés
megalkotása során az aktuális megnyilatkozónak több esetben módja nyílik arra,
hogy a saját perspektíváját érvényesítse, miközben diskurzusába egy másik meg¬
nyilatkozótól származó, ezáltal az ő perspektíváját reprezentáló diskurzust ágyaz.
Az idézések ezáltal megalkothatók szubjektíven és kevésbé szubjektíven. E tevé¬
kenységnek ugyanakkor határt szab az eredeti diskurzus, illetve annak kontex¬
tusa.
Az idéző rész megalkotása
Az idéző rész az idézetet kontextualizälja,!% a verbális cselekvést valósítja meg,
eközben az idézést jellemző perspektivizáció tényét teszi explicitté. Az idézés
sémáját tekintve a perspektivizációval jellemezhető VKI MOND VALAMIT-ből a
VKI MOND részét dolgozza ki különböző módon és nyelvi kifejtettséggel.
Az idéző rész kontextualizáló szerepe az idézés során két szinten valósul meg.
Ez azzal függ össze, hogy az idézés során egyfelől az aktuális diskurzus-/szöveg¬
világ részévé válik egy másik szubjektumhoz köthető megnyilatkozás idézésként,
másfelől ahhoz, hogy egy, az aktuális beszélőtől eltérő másik szubjektumhoz
köthetően válik értelmezhetővé egy megnyilatkozás idézetként. Ezek alapján az
idéző rész egyfelől az adott diskurzus-, illetve szövegvilágban az idézés tényének
megteremtését végzi el, az aktuális diskurzus keretei között egy mástól szárma¬
zó megnyilatkozást tesz megfigyelhetővé. Ezen a szinten a közös figyelmi jele¬
netben — megfigyelői jelenetként — az idézés válik referenciális jelenetté, megfi¬
gyelt jelenetté."" Másfelől az aktuális diskurzusba ágyazódó idézésben mint
objektivált közös figyelmi jelenetben az idéző rész az idézetet mint referenciális
Sanders-Spooren: Perspective, subjectivity, 1997, 86; a fogalomra läsd bövebben A kognitiv
nyelvészet áttekintése fejezetet, az idézésben való működésére lásd A semleges kiindulópont
című alfejezetet.
Lásd Az idézés nézőpontszerkezetének megalkotása fejezetet.
Lásd Az idéző konstrukciók fejezet.
Vö. Kugler Nóra: Az összetett mondat, in Tolcsvai Nagy (szerk.): Nyelvtan, 2017, 844-845;
Tátrai: A kontextualizáció műveletei, 2022, 57-58.
A megfigyelői és a megfigyelt jelenet fogalmára lásd Tátrai: A kontextualizáció műveletei, 2022, 62.