dóval diszkurzív viszonyba kerülve folyamatos döntéseket hoz arról, hogy az
eredeti diskurzus tartalma és elhangzásának körülményei közül mit, hogyan és
milyen mértékben tesz explicitté, mennyire kívánja a saját, de ezzel együtt — a
perspektivizációt megvalósítva — a beágyazott megnyilatkozó perspektíváját
érvényesíteni, és ezt milyen útvonalon teszi elérhetővé. Az idéző adaptív tevé¬
kenysége ezért nem csupán az eredeti diskurzusnak az adott diskurzusba törté¬
nő bevonására, hanem annak minőségére és módjára is kiterjed.
Egy nyelvileg már megkonstruált megnyilatkozás újrakonstruálása és idézés¬
ként való hozzáférhetővé tétele tehát egyaránt érinti az eredeti diskurzus meg¬
jelenítésének kérdését, valamint elérhetővé tételének útvonalát. Azután, hogy az
aktuális megnyilatkozó az eredeti diskurzust feldolgozza, majd az idéző pozíci¬
ójába lépve az idézni kívánt megnyilatkozást vagy annak a részletét kiemeli az
eredeti kontextusából, egy megnyilatkozás idézésként történő hozzáférhetővé
tételekor az újrakonstruálás a következő tényezőkre terjed ki:
(a) az idézet hozzáférhetővé tételét elvégző idéző rész megalkotása, e folyamat
során az aktuális megnyilatkozó az idéző részben (i) eltérő módon és mértékben
kontextualizálhatja az idézetet, aminek következményeként (ii) az idézésben a
metapragmatikai tudatosság eltérő fokon érvényesülhet;
(b) az idézet megalkotása, ami során dönthet arról, hogy (i) az eredeti diskur¬
zusból az aktuális diskurzus kontextuális körülményeihez adaptálva mit kíván
idézni, (ii) az idézni kívánt megnyilatkozás önállóságát milyen fokon kívánja
megjeleníteni.
Az aktuális megnyilatkozó az újrakonstruálás folyamatában az eredeti, idéz¬
ni kívánt megnyilatkozás jellemző nézőpontjával is kapcsolatba lép. E folyamat
során az idézést jellemző nézőpontrendszert megalkotva dönthet arról, hogy
(c) a beágyazni kívánt diskurzust jellemző referenciális központot" milyen
módon kívánja érvényesíteni;
(d) milyen módon kívánja a perspektivizációt jelöltté tenni, tehát azt felis¬
merhetővé tenni, hogy az idézetben közöltekért felelőssé tehető tudatosság
szubjektuma!?” egy másik személyben van elhelyezve;
28 Sanders-Spooren: Perspective, subjectivity, 1997, 85—86; a fogalomra lásd bővebben A kognitív
nyelvészet áttekintése fejezetet, az idézésben való működésére lásd A referenciális központ
alfejezetet.
19 Lásd Sanders-Spooren: Perspective, subjectivity, 1997, 87; a fogalomra lásd bővebben A kognitív
nyelvészet áttekintése fejezetet, az idézésben való működésére lásd A tudatosság szubjektuma
című alfejezetet.