Oldal 41 [41]
AZ ÚJRAKONSTRUÁLÁS FOLYAMATA
Mindezek alapján az idézés alapvetően referenciapont-szerkezetként""" ér¬
telmezhető, amelyben egy — a megértés és értelmezés szempontjából — célként
megjelölt nyelvi kifejezést egy másik nyelvi kifejezés, a referenciapont aktivá¬
lásán keresztül lehet megérteni."7
Az idézésben mint referenciapont-szerkezetben az idéző tevékenység, illetve
az azt reprezentáló idéző rész funkcionálhat referenciapontként, amely az idézés
során megnyit egy összetett fogalmi tartományt, kijelöl egy nézőpontot, ahonnan
a konceptualizáló fogalmilag és nyelvileg megkonstruálja a megnevezendő ese¬
ményt, az idézetet. Az idéző rész mint kognitív ösvény a feldolgozási, befogadá¬
si folyamatban eljuttatja a konceptualizálót a referenciaponttól a célig, utóbbit
a figyelem központjába helyezve. Az idéző rész azért töltheti be a referenciapont
funkcióját, mert a diskurzus egészét tekintve könnyebben hozzáférhető, mint a
célként elérni kívánt idézet. Az általa reprezentált jelentéstartalom miatt viszont
már az idézet és az idézés ténye is előkészítettnek tekinthető. Az idéző rész mint
referenciapont működése addig áll fenn, amíg a konceptualizáció, tehát az, hogy
egy diskurzusrészt idézetként, a teljes részt pedig idézésként értelmezzük, be
nem teljesedik.
Ez alapján az idézés alapvetően kettős figyelemirányítással is jellemezhető,
amelyből az egyik az összetevők szintjén, a másik az idézés szintjén figyelhető
sow
meg. A teljes idézést tekintve ugyanis először az idéző részre irányul a figyelem,
majd — a kiterjedő aktivációval, mely során az idéző rész által aktivizált és asz¬
szociált jelentés miatt az idézet idézetként való értelmezése könnyen hozzáfér¬
hetővé válik — az idézetként megkonstruált diskurzusrészre. Mindezen folyamat
akkor is működésbe lép, amennyiben az idéző rész az idézetbe ágyazódva vagy
— mint az a (2a)-ban megfigyelhető — az idézet után jelenik meg, vagy amikor
nem kap teljes nyelvi kifejtést. Utóbbi esetekben — mint példaul a (2b)-ben lát¬
ható - az irott nyelvi tevekenyseg sorän konvencionalizälödott iräsk&pi megol¬
dások (is) képesek az idézés tényét kidolgozni, tehát azt, hogy az adott szövegrész
az aktuális megnyilatkozótól eltérő személyhez köthető. Az idéző rész és az
idézet egymáshoz viszonyított sorrendje nem egyszerű linearitást jelent, hanem
az előtérbe és a háttérbe kerülő folyamatokhoz való kognitív ösvény megalkotá¬
sának, a megértés és az értelmezés elérhetővé tételének módját.
Az idézés megalkotása során — mint az az (la—b) és a (2a—c) példakbdl is
látható — az idéző az idézésre szánt és a saját diskurzusäval, valamint a befoga¬
126 Langacker, Ronald W.: Grammar and conceptualization, Berlin - New York, Mouton de Gruyter,
1999, 174; Tolcsvai Nagy: Kognitiv szemantika, 2010, 79-81; uö: Jelentestan, 2017, 250-251; läsd
meg A kognitiv nyelveszet attekintese fejezetet.
127 A narratív idézés bizonyos eseteiben a referenciapont-szerkezet már nem feltétlenül érvényesül.
Lásd Az idéző konstrukciók fejezetet.
+ 39 +