A KOGNITÍV NYELVÉSZET ÁTTEKINTÉSE
egymást feltételező láncolatai társalgásként, azaz — a fenti terminust működés¬
be hozva - beágyazott diskurzusláncként is megjelenhetnek idézetként.
A referenciális jelenet az aktuális megnyilatkozó kontextusfüggő perspektí¬
vájából reprezentálódik, a megnyilatkozások ekképp perspektiváltak. A pragma¬
tika ezért elsősorban a fentebb már ismertetett nézőpontok közül a kontextusfüggő
nézőpontfajtákra"" helyezi a figyelmet. A referenciális központ és a tudatosság
szubjektumának működésbe lépése rajzolja ki ugyanis a megnyilatkozások né¬
zőpontszerkezetét.
Végezetül jelen munka témájához kapcsolódóan elengedhetetlen a
metapragmatikai tudatosság fogalmáról szólni. A metapragmatikai tudatosság"
a diskurzus résztvevőinek reflexív viszonyulását jelöli a nyelvi tevékenységhez,
illetve a nyelvi tevékenység keretében zajló dinamikus jelentésképzéshez. E ref¬
lexív tevékenység egyaránt érintheti az adott diskurzus szerveződését, a diskur¬
zus során kifejtésre kerülő jelentések tartalmát és módját, a konstruálás folya¬
matát. A megnyilatkozó saját diskurzusát éppúgy reflexió tárgyává teheti, mint
a mástól származó diskurzusokat, de emellett a befogadói tevékenységhez is
fűzhet reflexiókat.
A metapragmatikai tudatosság nyelvi kifejezései által a figyelem a diskurzus
valamely összetevőjére, illetve annak folyamatára irányul. A metapragmatikai
jelzések kontextualizációs utasításokként, konstrukciókként, kontextualizálóként
működnek, hiszen a diskurzus adekvát értelmezéséhez adnak nyelvi segítséget.
95 Lásd Sanders-Spooren: Perspective, subjectivity, 1997, 86—95; illetve annak újraértelmezését
lásd Tátrai: A kontextualizáció műveletei, 2022.
96 Vö. Verschueren: Understanding pragmatics, 1999, 187—198; Tátrai: Bevezetés a pragmatikaba,
2011, 119-125; uö: Pragmatika, 2017, 1046-1053.