A KOGNITÍV NYELVÉSZET ÁTTEKINTÉSE
és a mondás) köthető, aki felelős a megnyilatkozás propozicionális tartal¬
máért és feltehetőleg a formájáért. A tudatosság szubjektuma alapesetben
az aktuális megnyilatkozó. De — az idézés során — ezt a kiindulópontot is
áthelyezheti egy másik szubjektumra. Abban az esetben, amikor az ak¬
tuális megnyilatkozó az elmondott információk értékelését és érvényes¬
ségét egy másik személyhez köti, a perspektivizáció? műveletével él.
A perspektivizációnak vannak explicit és kevésbé nyilvánvaló (implicit)
esetei. A perspektivizációval kapcsolatban tehát az válik lényegessé, hogy
az adott diskurzusban milyen fokon és hogyan válik jelöltté.
s Semleges kiindulópont: egy mondatbeli figura fogalmi perspektívája.
A kiindulópont működése a megnevezett/jelölt entitás fogalmához, an¬
nak jelentéséhez köthető, mely aktivizál egy fogalmi tartományt, amely
meghatározza, e fogalmi tartományba mi tartozhat. Emiatt az elnevezés
— , semleges" — itt arra utal, hogy e kiindulópontnak alapvetően nincs köze
a diskurzus-, illetve szövegvilág aktuális személy-, tér- és időviszonyaihoz.
Egy szövegrészben vagy akár mondatban több semleges kiindulópont is
működésbe léphet.
A konstruálás során egy esemény megalkotható szubjektívan vagy objektívabban.
A teljesen objektivizált megalkotás a fentebbiekből következve nem kivitelezhe¬
tő, hiszen nem lehetséges, hogy a megnyilatkozó a referenciális jelenet résztve¬
vőjeként, megfigyelhetővé téve saját mentális aktivitását, megfigyelői és konst¬
ruáló szerepét teljesen felszámolja. A szubjektivizáció során viszont a beszélő
nézőpontja impliciten is érvényesülhet, ha nem a saját mentális aktivitására
irányítja a figyelmet, hanem a referenciális jelenetre.??
A holista funkcionális kognitív nyelvészettel összhangban levő pragmatikai
szemléletmód (pragmatic perspective)" szintén a jelentésképzés és a világról
való tudás szoros összefüggéséből indul ki.
A nyelv pragmatikai szemléletmódú leírásában a grammatikai és a pragma¬
tikai szempontok nem válnak el élesen egymástól: a pragmatika ezen értelme¬
zése és alkalmazása a nyelvi konstrukciók megértéséhez a társas megismerő
tevékenység hangsúlyozásával járul hozzá, mégpedig azon társas-kognitív tevé¬
# Sanders-Spooren: Perspective, subjectivity, 1997, 86-95; Tätrai: Bevezetes a pragmatikaba,
2011, 154—158; Kugler Nóra: Megfigyelés és következtetés a nyelvi tevékenységben, Budapest,
Tinta, 2015, 25-32.
# Läsd bövebben Kugler: Megfigyeles és következtetes, 2015, 25-36; läsd me&g Langacker: Foundations,
1987, 131; Tolcsvai Nagy: Jelentestan, 2017, 306-309, 462-466.
84 Verschueren: Pragmatic perspective, 1995, 1-19; uö: Understanding pragmatics, 1999; Tátrai:
Bevezetes a pragmatikaba, 2011; uö: Pragmatika, 2017.