Page 29 [29]
OCR
A KOGNITÍV NYELVÉSZET ÁTTEKINTÉSE a fogalmi tartományok konceptuális hatókörrel rendelkeznek, a figyelem irányításával a fogalmi jelentés egy része aktivizálódik. Mint arról már volt szó, a nyelv ebben az elméleti keretben perspektivalt, a nyelvi kifejezések már önmagukban valamilyen nézőpontot érvényesítenek. De emellett az események, jelenetek, viszonyok konstruálása során kiemelt szerepe van annak a nézőpontnak, ahonnan a feldolgozott tudás tapasztalhatóvá válik. A konstruálást meghatározó nézőpont kiindulópontként funkcionál: ez az a helyzet, ahonnan egy dolgot, egy jelenetet, egy viszonyt szemlélünk, majd a konstruálás során nyelvi konstrukciók által hozzáférhetővé és elérhetővé teszünk a nyelvi interakcióban más, illetve mások számára. A referenciális jelenet az aktuális megnyilatkozó kontextusfüggő perspektívájából reprezentálódik, a megnyilatkozások ekképp perspektiváltak. A nézőpont a figyelemirányítás eszköze is: egy adott nézőpontból készült világreprezentáció szükségszerűen valamire irányítja a figyelmet, ezáltal a nyelvi konstrukciók által kifejezett jelentésekben a figyelem valamire irányul. A kiindulópontok három fajtája különíthető el." Ezek együttes érvényesülése adja a megnyilatkozások nézőpontszerkezetét. E kiindulópontok a következök:?° s Referenciális központ: a mindenkori beszélő, megnyilatkozó kiindulópontja. Az a tájékozódási (deiktikus) kiindulópont, amelyből a referenciális jelenet hozzáférhetővé válik. Jelölői az első személy, a jelen idő és az aktuális helyzetre utaló, rámutató, azt leképező megjelenítések. A referenciális központot alapesetben a megnyilatkozó személye, szociokulturális szituáltsága," illetve tér- és időbeli elhelyezkedése jelöli ki. De a megnyilatkozónak arra is lehetősége van, hogy ezt a tájékozódási pontot — példaul az idézéskor — áthelyezze egy másik megnyilatkozóra. s Tudatosság szubjektuma: annak a kiindulópontja, aki felelőssé tehető a szövegben kifejtett vagy bennfoglalt információkért, akihez a közölt információk tekintetében az aktív tudat működése (érzékelés, akarat, gondolkodás 79 Lásd Sanders-Spooren: Perspective, subjectivity, 1997, 85—112; Tátrai: A nézőpont szerepe, 2005, 216-22; Csontos—Tatrai: Az idézés pragmatikai megközelítése, 2008, 67-68; Tolcsvai Nagy: Bevezetés, 2017, 48—50; Tátrai Szilárd: Pragmatika, 2017, 940-942. Tátrai Szilárd Sanders és Spooren kiindulópontjait újraértelmezi. Három kontextusfüggő kiindulópontot vesz fel: a tér- és időbeli pozíciót, a szociokulturális szituáltságot és a tudati beállítódást. Ezek közül az első kettő a referenciális központot fedi le, a tudati beállítódás pedig a tudatosság szubjektumát értelmezi újra. Semleges kiindulópont helyett, illetve annak pontosítására a lehorgonyzó kontextualizálót alkalmazza. Lásd Tátrai Szilárd: A kontextualizáció műveletei. Kontextualizáló konstrukciók a mondaton innen és túl, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): A szövegértés kérdései, Budapest, Gondolat, 2022, 50—51, 57—58. 81 Uo., 50. «27 +»
