Page 29 [29]
A KOGNITÍV NYELVÉSZET ÁTTEKINTÉSE
a fogalmi tartományok konceptuális hatókörrel rendelkeznek, a figyelem irá¬
nyításával a fogalmi jelentés egy része aktivizálódik.
Mint arról már volt szó, a nyelv ebben az elméleti keretben perspektivalt,
a nyelvi kifejezések már önmagukban valamilyen nézőpontot érvényesítenek.
De emellett az események, jelenetek, viszonyok konstruálása során kiemelt
szerepe van annak a nézőpontnak, ahonnan a feldolgozott tudás tapasztalha¬
tóvá válik. A konstruálást meghatározó nézőpont kiindulópontként funkcionál:
ez az a helyzet, ahonnan egy dolgot, egy jelenetet, egy viszonyt szemlélünk,
majd a konstruálás során nyelvi konstrukciók által hozzáférhetővé és elérhe¬
tővé teszünk a nyelvi interakcióban más, illetve mások számára. A referenci¬
ális jelenet az aktuális megnyilatkozó kontextusfüggő perspektívájából repre¬
zentálódik, a megnyilatkozások ekképp perspektiváltak. A nézőpont a
figyelemirányítás eszköze is: egy adott nézőpontból készült világreprezentáció
szükségszerűen valamire irányítja a figyelmet, ezáltal a nyelvi konstrukciók
által kifejezett jelentésekben a figyelem valamire irányul.
A kiindulópontok három fajtája különíthető el." Ezek együttes érvényesülése
adja a megnyilatkozások nézőpontszerkezetét. E kiindulópontok a következök:?°
s Referenciális központ: a mindenkori beszélő, megnyilatkozó kiinduló¬
pontja. Az a tájékozódási (deiktikus) kiindulópont, amelyből a referenciális
jelenet hozzáférhetővé válik. Jelölői az első személy, a jelen idő és az aktuális
helyzetre utaló, rámutató, azt leképező megjelenítések. A referenciális köz¬
pontot alapesetben a megnyilatkozó személye, szociokulturális szituáltsá¬
ga," illetve tér- és időbeli elhelyezkedése jelöli ki. De a megnyilatkozónak
arra is lehetősége van, hogy ezt a tájékozódási pontot — példaul az idézéskor
— áthelyezze egy másik megnyilatkozóra.
s Tudatosság szubjektuma: annak a kiindulópontja, aki felelőssé tehető a
szövegben kifejtett vagy bennfoglalt információkért, akihez a közölt infor¬
mációk tekintetében az aktív tudat működése (érzékelés, akarat, gondolkodás
79 Lásd Sanders-Spooren: Perspective, subjectivity, 1997, 85—112; Tátrai: A nézőpont szerepe, 2005,
216-22; Csontos—Tatrai: Az idézés pragmatikai megközelítése, 2008, 67-68; Tolcsvai Nagy:
Bevezetés, 2017, 48—50; Tátrai Szilárd: Pragmatika, 2017, 940-942.
Tátrai Szilárd Sanders és Spooren kiindulópontjait újraértelmezi. Három kontextusfüggő kiin¬
dulópontot vesz fel: a tér- és időbeli pozíciót, a szociokulturális szituáltságot és a tudati beál¬
lítódást. Ezek közül az első kettő a referenciális központot fedi le, a tudati beállítódás pedig a
tudatosság szubjektumát értelmezi újra. Semleges kiindulópont helyett, illetve annak pontosítására
a lehorgonyzó kontextualizálót alkalmazza. Lásd Tátrai Szilárd: A kontextualizáció műveletei.
Kontextualizáló konstrukciók a mondaton innen és túl, in Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): A szö¬
vegértés kérdései, Budapest, Gondolat, 2022, 50—51, 57—58.
81 Uo., 50.
«27 +»