bá az idézés szempontjából meghatározóvá váló idéző konstrukciók és az idéző
rész és idézet sorrendjének vizsgálata is bemutatásra kerül.
A munka záró fejezetében arra van lehetőségem, hogy a nyelvi mintán végzett
elemzések eredményeit alapul véve az idézésre, illetve annak műveleti és szer¬
kezeti jellemzőire reflektáljak. Rámutassak arra, hogy a magyar nyelvre mely
idéző konstrukció miért és hogyan válik jellemzővé.
Jelen munkában nem vállalkozhatok arra, hogy minden szövegtípusban, illet¬
ve a beszélt és az írott nyelvi diskurzusokban ugyanolyan mértékben vizsgáljam
az idézést. A munkám fő célja az, hogy az idézést a benne működésbe lépő azon
folyamatokra és összetevőkre összpontosítva mutassam be, amelyek nagyban
befolyásolhatják az idézés létrehozását és befogadását. Ezzel a munkával a ké¬
sőbbi korpuszalapú, illetve korpuszvezérelt vizsgálatok megtételéhez is alapot
kívánok szolgáltatni.
A könyv elkészítését számos ember segítette. Hálásan köszönöm szakmai lekto¬
raimnak, Tolcsvai Nagy Gábornak és Tátrai Szilárdnak azokat a fontos kritikai
megjegyzéseket, amelyekkel nagy hasznomra és segítségemre voltak a kézirat
véglegesítésében. Köszönettel tartozom az ELTE DiAGram Funkcionális nyelvé¬
szeti műhelyének a munka megírásához nyújtott nélkülözhetetlen szakmai se¬
gítségéért. Köszönöm a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Tár¬
sadalomtudomány Karának a könyv kiadásához nyújtott támogatását.
Köszönetet szeretnék mondani a családomnak és a barátaimnak a végtelen tü¬
relmükért és a támogatásukért. Végül, de nem utolsó sorban köszönet illeti a
LHarmattan Kiadót és a Károli Könyvműhelyt, azon belül is Szűcs Mónika
Viktóriát a gondos szerkesztői munkájáért.