Seite 23 [23]
BEVEZETÉS
elsősorban az MNSZ2 felhasználásával végzett, az idézés működését elemző
kutatásaimnak.
Az elméleti rész után következő fejezetek nyelvi mintán végzett kutatásokon
alapulnak. Ezekben a kutatásokban az idézések működését a magyar nyelvben
vizsgálom, az idézésben funkcionáló összetevők előtérbe állításával. E vizsgála¬
tok természetszerűleg nem helyettesítik a nagyobb nyelvi mintán végzett vizs¬
gálatokat. Elsődleges célom az volt, hogy az idézés és az abban funkcionáló
összetevők ne csupán teoretikusan, hanem empirikus vizsgálatok alapján válja¬
nak bemutathatóvá.
Az idézés működését bemutató fejezeteket a magyar nyelvben megállapítható
idéző konstrukciók elemzésével kezdem. A konstrukciók elemző bemutatása
során az idézés nyitott kategóriaként történő értelmezésére teszek javaslatot, az
eltérő konstruálási módokat az idézésben működő perspektivizáció és az aktu¬
ális megnyilatkozó perspektívájának különböző fokú érvényre jutásával magya¬
rázom, valamint ebben a fejezetben a magyar szakirodalomban eddig nem
vizsgált narratív idézési lehetőséget is felvetem. A következő fejezetben az MNSZ2
alkorpuszaiban azt a kérdést vizsgálom, hogy a megállapított idéző konstrukci¬
ók az alkorpuszokra jellemzővé válnak-e. Az MNSZ2 alkorpuszai ugyan nem
fedik le a szövegtípus és a műfaj kategóriáit, de reményeim szerint ez a vizsgálat
előkészíti a későbbi, az idéző konstrukcióknak a szövegtípus és a műfajhoz tör¬
ténő kapcsolását. Ezt a vizsgálatot — a következő fejezetet előkészítve — azzal is
sow
kiegészítem, hogy az idéző konstrukciók mutatnak-e fel kapcsolatot azzal, hogy
sow
az aktuális megnyilatkozó milyen idéző igét alkalmaz a beágyazott megnyilat¬
sw sow
kozas beszédaktusanak visszaadására. Tehát az idéző konstrukciók idéző igékre
jellemzővé válnak-e. Ezután az idéző igék szemantikai és pragmatikai elemzését
végzem el. Majd az idézésben működő figyelemirányítás kérdéséből kiindulva
az idéző rész mutató névmási elemének működését elemzem. E nyelvi elem
működésének bemutatása során azt a fő kérdést járom körül, hogy az az idézés
során mikor és miként valósítja meg a diskurzusdeixis műveletét. A következő
fejezetben a tudomány szakszövegeinek elemző vizsgálatát teszem meg. E vizs¬
gálatot elsősorban az indokolta, hogy azon az idézés műveletét megvalósító
esetek is bemutathatóvá váljanak, amikor a perspektivizáció ténye implicit(ebb)
módon valósul meg. Ezzel a vizsgálattal továbbá az idézésnek az írott nyelvi
diskurzusokban való működése is határozottabban vizsgálhatóvá válik. Végeze¬
tül az önidézés kérdésével foglalkozom, bemutatva azt, hogy ez a jelenség milyen
lehetőségeket valósíthat meg az idézés kategóriájában.
A fentebb összegzett kutatások nemcsak az idézés központi összetevőire fó¬
kuszálnak. A vizsgálatok során az idézet kontextualizációját elvégző nyelvi elemek
és az idézetre irányuló reflexiók elemzése is minden esetben megvalósul, továb¬
+ 21°