Page 20 [20]
BEVEZETÉS
nanciája figyelhető meg, míg a másodkézből származás lehetőségét is preferáló
nyelvekben a másik két idézési mód is elterjedtté válhat, létrehozva akár olyan
z
kombinációkat, amelyek a , két kéz" között helyezkednek el.
Az idézés témájához kapcsolódóan szükséges az idéző részből vagy az idéző
igéből kialakuló diskurzusjelölőkről, illetve az azokhoz kapcsolódó kutatásokról
is szólni. Az idéző rész grammatikalizációs folyamatának eredményeképpen
kialakuló diskurzusjelölőket vizsgálja például Harris és Cambell,"" az idéző igé¬
ből kialakult diskurzusjelölőkkel foglalkozik többek közt Dixon 1995-ös mun¬
käjäban”, Heine &s Kuteva,°® illetve Chappell’”. A magyar szakirodalomban
Dömötör Adrienne a mondván, az úgymond, a hogy úgy mondjam és az idezö¬
jelben mondom diskurzusjelölőket elemzi, ? Dér Csilla Ilonával és Furkó Péterrel
írt közös tanulmányunkban pedig — Dömötör történeti kutatásait folytatva"? — a
mondván variációs pragmatikai elemzését végezzük el."
Végezetül több, elsősorban történeti munka foglalkozik az idézés szerkezeti
wre
felépítésének az alakulasaval,” valamint az idézést kísérő írásjelek használatával,
54 Harris, Alice C. — Cambell, Lyle: Historical syntax in crosslinguistic perspective, Cambridge,
Cambridge University Press, 1995, 168—172.
Dixon, Robert Malcolm W.: Complement clauses and complementation strategies in typological
pespective, in Palmer, Frank Robert (ed.): Grammar and meaning: essays in honour of Sir John
Lyons, Cambridge, Cambridge University Press, 1995, 175-220.
Heine, Bernd — Kuteva, Tania: World lexicon of grammaticalization, Cambridge, Cambridge
University Press, 2002, 269.
Chappelle, Hilary: Variation in the grammaticalization of complementizers from verba dicendi
in Sinitic languages, Linguistic Typology, vol. 12, 2008/1, 45-98.
Lásd Dömötör Adrienne: Az ugy mond-tol az ugymondig. Egy diskurzusjelölő elem története az
ómagyar kortól napjainkig, Magyar Nyelv6r, 132. évf., 2008/1, 37—52; uő: A hogy úgy mondjam
diskurzusjelölö, Magyar Nyelv, CIV. évf., 2008/4, 427-442; ud: ,hogy igy mondjam (vagy nem
tudom, hogy)", in Tátrai Szilárd — Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg, szövegtípus, nyelvtan,
Budapest, Tinta, 2008, 221-230; uö: Idezöjelben mondom, in Keszler Borbäla — Tátrai Szilárd
(szerk.): Diskurzus a grammatikdban, grammatika a diskurzusban, Budapest, Tinta, 2009,
312-321; ud: Idéz6 szerkezetböl diskurzusjelölö elem: a mondván szerepe és története, in Csepregi
Márta - Kubínyi Katalin — Jari Sivonen (szerk.): Grammatika és kontextus. Új szempontok az
uráli nyelvek kutatásában III., Budapest, ELTE, 2013, 20-30; uő: Idézett szerkezetből keletkezett
diskurzusjelölők és követőik, in Forgács Tamás — Németh Miklós - Sinkovics Balázs (szerk.):
A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII., Szeged, SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék,
2013, 29-39.
Dömötör Adrienne: A mondván és az úgymond diskurzusjelölő elemek keletkezése idéző szer¬
kezetből, Magyar Nyelv, CXI. évf., 2015/1, 21—37.
Dér Csilla Ilona — Csontos Nóra — Furkó Péter: A mondván diskurzusjelölő variációs pragmatikai
elemzése 1—2., Magyar Nyelv, CXVI. évf., 2020/1, 40-48 és 2020/2, 156-165.
Lásd például Papp Zsuzsanna: Az idézés módjai, in Benkő Loránd (főszerk.): A magyar nyelv
történeti nyelvtana I, Budapest, Akadémiai, 1991, 780-781; Haader: Az alárendelő mondatok,
1995; Károly Sándor: Az idézés módjai, in Benkő Loránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti
nyelvtana II/2, Budapest, Akadémiai, 1995, 824-834; Haader Lea: Reszrendszervältozäs az ösz¬
szetett mondatokban, in Büky László — Forgács Tamás (szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb
55
56
58
u
©
a
S
6.
+18 +