Page 18 [18]
BEVEZETÉS
A pragmatikai szemléletmód térnyerése — Bahtyint és a narratológiai kutatá¬
sokat is felhasználva — az idézés vizsgálataiban leginkább ott mutatkozik meg,
hogy az elsősorban elméleti munkákban az idézés működésére helyeződik a fi¬
gyelem. Ez egyfelől abban látható, hogy — a bahtyini hagyományt követve — a
vizsgálatok nemcsak az idézetre, hanem az azt hozzáférhetővé tevő, eltérő fokú
nyelvi kifejtettséggel jellemezhető idéző részre is kiterjednek. Ekképp - a termi¬
nológiában is megmutatkozó változást hangsúlyozva — az idézés, és nem csupán
az idézet válik a vizsgálat tárgyává. Másfelől az idézés működésére történő fó¬
kuszálás abban mutatkozik meg, hogy a konvencionalizált idézési módok a né¬
zőpont, illetve a nézőpontfajták alkalmazásával válnak megállapíthatóvá.
Az egyenes, a függő és a szabad függő idézésnek a nézőpontfajták szerinti
vizsgálatához elsősorban Sanders és Spooren tanulmánya szolgáltat alapot."
E munkában nem csupán a nézőpontfajták elkülönítése (referenciális központ,
a tudatosság szubjektuma, semleges kiindulópont") történik meg, hanem az
ún. kontextusfüggő kiindulópontokkal kapcsolatban (referenciális központ és
a tudatosság szubjektuma) arra is történik reflexió, hogy ezeket az aktuális
megnyilatkozó átadhatja más beszélőnek is. A tanulmány így az idézés műkö¬
désére is alkalmazható, a fentebb említett, a jelen munka egyik alapjává váló
berspektivizáció" fogalmát is bevezeti.
Tátrai Szilárddal írt közös tanulmányainkban" az idézést az intertextualitás
és a perspektivizáció tipikus lehetőségeként értelmezzük, és az egyenes, a függő
és a szabad függő idézés pragmatikai jellemzését funkcionális kognitív keretben
végezzük el. Az idézési módok jellemzőit egyfelől a nézőpont szerveződésének,
másfelől a pragmatikai és a metapragmatikai tudatosságnak a problémájához
kötve mutatjuk be a magyar írásbeliség alakulástörténetében. Ezt az irányt kö¬
veti Tátrai 2011-es munkájának az idézéssel foglalkozó alfejezete is." Szintén a
fentiekben röviden összegzett pragmatikai szemléletmód, illetve az idézéseknek
a nézőpontfajták szerinti elkülönítése és vizsgálata adja az alapját az idézéssel
foglalkozó tanulmányaimnak. 2012-es és 2016-os munkáimban a pragmatikai
szemléletmóddal szintetizáló kognitív szemantikát felhasználva az idézés újra¬
konstruálásként történő értelmezésére és elsősorban az idézés kognitív szeman¬
45 Sanders—Spooren: Perspective, subjectivity, 1997.
E nézőpontfajták részletes ismertetését lásd A kognitív nyelvészet áttekintése fejezetben.
Sanders-Spooren: Perspective, subjectivity, 1997, 86-95.
18 Csontos-Tátrai: Az idézés pragmatikai megközelítése, 2008, 59-119; Tátrai, Szilárd — Csontos,
Nóra: Perspectivization and modes of guoting in hungarian, Acta Linguistica Hungarica, 56.
évf., 2010/4, 441-468.
19 Tátrai: Bevezetés a pragmatikába, 2011, 153-170.
46
47
+16 +