Page 17 [17]
BEVEZETÉS
sekkel foglalkozó szakirodalmak nem említik — az egyenes, a függő és a szabad
függő mellett a magyar nyelvre is jellemzővé válik. Az ún. narratív idézés Genette
meghatározása alapján azon idézésekre alkalmazható, amikor a narrátor teljes
mértékben körülfogja az idézni kívánt diskurzust, annak visszaadását összegez¬
ve, a saját nézőpontjából végzi el."
Az idézés kérdése az intertextualitas, illetve a transztextualitas fogalmänak
megalkotäsa sorän is ertelemszerüen a figyelem elöterebe kerül.?” A téma iroda¬
lomelméleti keretben zajló vizsgálatának lehetőségét szemlélteti továbbá
Compagnon 1979-es munkája." A szerző ezen egyértelműen teoretikus munká¬
jában az idézést mint egy , második kéztől" származó műveletet jeleníti meg.
A pragmatikai szemléletmód fokozatos térnyerése az idézést új értelmezési
keretbe helyezi. E pragmatikafelfogás fontos jellemzője röviden az, hogy — össz¬
hangban a funkcionális kognitív nyelvészet felfogásával — a nyelvhasználatot
nem autonóm rendszernek tételezett, ennélfogva formálisan leírható szintaxis¬
hoz képest, illetve ahhoz való közvetlen viszonyában értelmezi, hanem tevékeny¬
ségként, a diskurzusok közegében folyó , funkcionálásként" közelíti meg," lehe¬
tőséget adva a diszciplínák közötti átjárhatóságra is, azoknak a nyelvészeti
keretben történő újraértelmezésére. A pragmatikai szemléletmód — szintén
összhangban a funkcionális nyelvészettel - nemcsak a langue-parole, hanem a
szinkrönia-diakrönia dichotömia megkerdöjelezesere is lehetőséget ad.? E ki¬
indulópontból ugyanis a történetiség nem statikus állapotok sorozataként, hanem
— inkább a humboldti hagyományhoz közelítve"? — dinamikus, jelenérdekeltségű
folyamatként, alakulástörténetként jelenik meg."
38 Vö. Genette: Discours du récit, 1972, 190-191.
3° Lasd Genette, Gérard: Palimpsestes. La littérature au second degré, Paris, Seuil, 1982; magyarul
ud: Transztextualitas, ford. Burjan Monika, Helikon, XLIL. évf., 1996/1-2, 82-90; Givön, Talmy:
Syntax. A functional-typological introduction, Vol. 2., Amsterdam—Philadelphia, John Benjamins,
1990, 530-532. Toväbbi szakirodalmat lásd még a Diskurzuskéziség, intertextualitds fejezetben.
Compagnon: La seconde main, 1979.
Givón: Syntax, 1990; Mey, Jacob L.: Pragmatics, in ué (ed.): Concise encyclopedia of pragmatics,
Amsterdam - Philadelphia, John Benjamins, 1998, 716-738; ué: Pragmatics. An introduction,
Second edition, Oxford, Blackwell, 2001; Tomasello, Michael: Gondolkodds és kultúra, ford.
Gervain Judit, Budapest, Osiris, 2002.
Läsd erre Blank, Andreas — Koch, Peter (eds.): Historical semantics and cognition, Berlin — New
York, Mouton, 1999.
Humboldt, Wilhelm von: Az emberi nyelvek szerkezetének különbözőségéről és ennek az emberi
szellemre gyakorolt hatásáról, ford. Rajnai László, in Telegdi Zsigmond - Ara-Koväcs Attila
(szerk.): Wilhelm von Humboldt valogatott irasai, Budapest, Euröpa, 1985, 69-115.
44 Vö. Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer, ford. Bonyhai Gábor, Budapest, Gondolat, 1984;
Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan alapjai, Budapest, Akadémiai, 1969; Tolcs¬
vai Nagy Gábor: A magyar nyely stilisztikája, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, 11-17.
40
41
4
DS
4
&
+15 +