Page 9 [9]
BEVEZETÉS
——o—
A jelen munkában az idézést a kognitív szemantika! és a pragmatikai szemlélet¬
mód? együttes érvényesítésével vizsgálom. Ez az elméleti keret lehetőséget ad
arra, hogy az idézés vizsgálata az alkotás és a befogadás folyamatában zajló
működésként váljon bemutathatóvá, az idézés művelete és szerkezete egymást
feltételezve váljon leírhatóvá.
A magyar nyelvű idézések monografikus áttekintése mindezidáig csupán a
szépirodalmi szövegekre nézve valósult meg.? Az idézéssel foglalkozó tanul¬
mányok elsősorban az idézet megalkotására koncentrálva, illetve akonvencionalizált
idézési módokból kiindulva (egyenes, függő, szabad függő" idézés) vizsgálták
ezt a fajta nyelvi tevékenységet. Ebből adódóan az idézést létrehozó művelet
bemutatása elmaradt, néhány, az idézést megvalósító konstrukció, illetve konst¬
ruálási mód vagy nem került, vagy nem is kerülhetett a vizsgálatok látókörébe.
A konvencionalizált idézésekből való kiindulás azzal a hátránnyal is járhat,
hogy az idézés zárt kategóriaként válik értelmezhetővé. Ebből a szempontból
¬
Langacker, Ronald W.: Foundations of cognitive grammar. Volume I. Theoretical prerequisites,
Stanford, Stanford University Press, 1987; ué: Foundations of cognitive grammar. Volume II.
Descriptive application, Stanford, Stanford University Press, 1991; ué: Cognitive grammar,
A basic introduction, Oxford, Oxford University Press, 2008; Tolcsvai Nagy Gabor: Jelentéstan,
in uö (szerk.): Nyelvtan, Budapest, Osiris, 2017, 207-466; uö: Bevezetés a kognitív nyelvészetbe,
Budapest, Osiris, 2013.
Verschueren, Jef: Pragmatic perspective, in Verschueren, Jef — Ostman, Jan-Ola — Blommaert,
Jan (eds.): Handbook of Pragmatics, Amsterdam—Philadelphia, John Benjamins, 1995, 1-19; uö:
Understanding pragmatics, London — New York — Sydney — Auckland, Arnold, 1999; Tätrai
Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés, Budapest, Tinta, 2011;
uö: Pragmatika, in Tolcsvai Nagy Gäbor (szerk.): Nyelvtan, Budapest, Osiris, 2017, 899-1058.
Lásd például Murvai Olga: Szöveg és jelentés. A szabad függő beszéd szövegnyelveszeti vizsgalata,
Bukarest, Kriterion, 1980.
A magyar szakirodalomban ezt az idézést több terminussal is illetik, például indirekt stílus, átélt
beszéd, átképzeléses előadás, belső monológ stb. Én a munka teljes terjedelmében a szabad függő
beszéd, illetve aszabad függő idézés megnevezést alkalmazom. További elnevezésekre példát lásd
Murvai: Szöveg és jelentés, 1980, 9; Kocsány Piroska: A szabad függő beszédtől a belső monológig,
in Szathmári István (szerk.): Hol tart ma a stilisztika? Stíluselméleti tanulmányok, Budapest,
Tankönyvkiadó, 1996, 329.
D
w
4