Page 50 [50]
A MŰVÉSZETTÖRTÉNET , ÚJ TÁRGYILAGOSSÁGA?
stiláris választások és ikonográfiai kényszerűségek egyaránt szerepet kapnak. Csak ezek¬
nek az egymást gyakran keresztező megfontolásoknak a szétszálazása, konkrét kapcso¬
lódásaik és dialektikájuk feltárása, érzéki-szellemi újraszövése állíthatja elő Piero művé¬
szetének egy olyan tudományos összképét, amely igazolja kivételes helyét az egyetemes
művészettörténetben.
Warburg kedvelt hősei mármost leginkább az itáliai kora reneszánsz idején színre
lépő, önbizalommal teli, de önhittségtől mentes, sajátos karakterrel, neveltetéssel és
ambíciókkal bíró individuumok, akik a legkülönfélébb templomi és privát haszná¬
latú képekben a személyiségalakítás és identitásképzés pótolhatatlan eszközét és nyil¬
vános megjelenítésének médiumát ismerték fel. Francesco Sassetti 1488-ban készült
síremlékét például a firenzei S. Trinità családi kápolnájában Warburg olyan különböző
hagyományokból összeválogatott, a bankár személyes vonzalmait, félelmeit és törekvé¬
seit jelölő motívumok , látszólag összeegyeztethetetlen és bizarr ellentéteinek"75 kife¬
jezéseként tárgyalja, amelyben ,a firenzei kora reneszánsz e művelt polgára" mintegy
önmagát, ideális én-képét viszi nyilvánosan színre. Például a Giuliano da Sangallo által
faragott márvány síremlék [1.05] alsó képszalagján Sassetti kentaurokat szerepeltet
[1.06], akiknek dévaj játékosságában részben önmaga pogány, életigenlő természetére
ismert: viszont azzal, hogy csupán pajzsokat tartó, alárendelt motívumként engedi be
őket, a pogány démonok jelenvalóságát mintegy érzékileg korlátozza is, ami lénye és
önértelmezése másik — inkább középkorias-vallásos — oldalának felel meg. Hasonló
késleltetésként értelmezi Ghirlandaiónak a sírfülke fölötti sarkok ábráinál alkalmazott
monokróm grisaille-technikáját is, amely a császárkori triumfusok harcias pátoszát
hivatott idézőjelesíteni.76 [1.07] Sassetti Warburg által hatalmas filológiai apparátussal
rekonstruált bonyolult üzenete csak akkor tárul fel, ha a befogadó megérti az alkalma¬
zott asztrológiai, vallási, mitológiai és egyéb szimbólumok, motívumok és formulák
történetileg , hozott", illetve az alkotótól a jelenben, in situ kapott , energetikai impul¬
zusait"— a vonzások és taszítások, felajzások és lehűtések konkrét dinamikáját, amelyet
— szemközt állva a művel — mintegy saját testében kell végigjátszania.
Mert a jó képek mindenütt beleélés és eltávolítás, jelenlét és kívülállás esztétikai
játékát kínálják fel az érzékeny és figyelmes szemlélőnek — a történetileg új a reneszánsz
e műveiben az, hogy a szimbólumok és pátoszformulák hatóerejét mindinkább művé¬
szileg ellenpontozzäk, egy-egy mű világán belül esztétikailag közvetítik is77. A rene¬
szánsz kultúra civilizációs eredménye, hogy a képszellemek mágikus manipulálásának
75 Aby Warburg: , Francesco Sassetti végrendelete", ford. Adamik Lajos, in: WARBURG 1995, 177.
76 WARBURG 1995, 176. Warburg egy 1929-es feljegyzése szerint az antik reliefek grisaille-ban (rajzként és metszet¬
ben) való felidézése látszatszerűvé teszi, s ezzel az árnyékvilág , metaforikus távolságában" képes tartani az emlé¬
kezetből feltoluló kísértők testies fenyegetését. A Grisaille című jegyzettöredéket idézi GOMBRICH 1981, 334. Vö.
továbbá WIND 2005, 43. és BING 2005, 65.
77 A „müveszi kiegyenlitesröl” Id. Warburg: „Portremüveszet és firenzei polgärsäg. Domenico Ghirlandaio a Santa
Trinitaban. Lorenzo de" Medicinek és környezetének portréi", ford. Adamik Lajos, in: WARBURG 1995, 105.
48