Oldal 35 [35]
REMBRANDT A NÉMET SZÁZADELŐN
REMBRANDT A NÉMET SZÁZADELŐN: A NEMZETI
IDENTITÁSPOLITIKÁTÓL A CSELEKVÉSSZABADSÁG
5 EURÓPAI" MORÁLJÁIG
Rembrandt művészete meglehetősen későn került Warburg érdeklődésének homlok¬
terébe!0. Neve 1925 előtt alig fordul elő publikációiban: 1907-ben, egy rövid alkalmi
írásban! 1, amelyre más összefüggésben még visszatérek, illetve egy sokat előrevetítő
megjegyzésben az 1913—14-ben született Az antikizáló ideális stílus megjelenése a korai
reneszánsz festészetében című tanulmányában, ahol a kései Rembrandt öregkori stílusá¬
nak ad legalábbis meghökkentően újszerű — de mindössze egy félmondat erejéig kifej¬
tett — értelmet.!2 Igaz viszont, hogy a 20-as évek közepétől annál nagyobb elánnal
fordul a holland mester életműve felé. Nemcsak a közel háromórás (!) előadás puszta
ténye igazolja ezt, de az is, hogy ez idő tájt — nem kis költséggel — kisebb könyv¬
tárnyi németalföldi és holland tárgyú könyvet vásároltat a könyvtár számára, amelyet
önálló részlegként helyeznek el a KBW (Kunstwissenschaftliche Bibliothek Warburg)
újonnan épült hamburgi épületében. Az előadásra készülve Warburg Stockholmba is
elutazik, hogy személyesen tanulmányozza az egykor az amszterdami városháza szá¬
mára készült Claudius Civilis-töredéket, amelyről utóbb másolatot is csináltat, hogy
azt kiakasztassa a lépcséhazba!3 [1.01] — ily módon válik a ferrarai Palazzo Schifanoia
legendás hónap-képei mellett Rembrandt is a Warburg-házban tartott híres vezetések
egyik állandó állomásává. Az előadáson bemutatott illusztrációk alkották utóbb a for¬
mélédé Mnemosyne-atlasz tôbb tabléjänak (70-76. sz.) tôrzsanyagät is!4.
Tudjuk, hogy Warburg Rembrandthoz valö kesei odaforduläsäban maga Saxl jat¬
szotta a döntő szerepet, aki Dvoräk bécsi tanszékén már 1912-ben Rembrandt csoport¬
képeiről írta diplomamunkáját, majd élete végéig folytatta stúdiumait e tárgyban!5.
Saxl egy római ösztöndíjat követően kerül Hamburgba, ahol — Wilhelm Waetzold
örökébe lépve — Warburg asszisztense lesz. Warburggal felismert szellemi közössége,
asztrológiai és szimbólumtörténeti kérdések iránti érdeklődése alapozta meg a könyvtár
történetében vállalt kivételes szerepét: az alapító betegsége alatt, 1920 és 1924 között
nemcsak adminisztratíve igazgatta az intézményt, de nyilvános kutatóintézetté is tette,
kapcsolatokat épített ki a hamburgi egyetemmel, megindított több előadás- és kiad¬
10 Az előadás előtörténetéről Id. SCHOELL-GLAss 1998, 199ff., SCHNEIDER 2012, 119-122., HELuwic 2015, 33-34.
11 Aby Warburg: „Die Bilderausstellung des Volksheims, 1907”, in: WARBURG 1907/1998, 589-592.
12 Erre ,a mimika római retorikája elleni harc újrakezdéséről" szóló gondolatra (vö. WARBURG 1995, 218.) meg visz¬
szatérek.
13 A kópia történetéről Id. CIERI VIA 2013 és HADJINICOLAU 2018
14 wBGII 2000, 114—133. részletesen Id. még JOHNSON 2012, 172
15 Vö. Christiane Fork , Fritz Saxl (1890—1948)" címszavával in: METZLER 1999, 339—340., illetve HELLwIG 2015,
12-13.
33