Oldal 33 [33]
A MŰVÉSZETTÖRTÉNET
»UJ TARGYILAGOSSAGA”
ABY WARBURG REMBRANDTROL
1926. május 29-én a súlyos pszichés betegségéből többé-kevésbé fölépült Aby Warburg
három és fél órás, kimerítő előadást tartott a hamburgi Warburg Kultúratudományi
Könyvtár híres ovális előadótermében Az itáliai antikvitás Rembrandt korszakában
címmel. Az anyagot később a Szudien der Kunstwissenschafilichen Bibliothek Warburg¬
sorozatában szerette volna publikálni, de a szöveg véglegesítésére 1929-ben bekövet¬
kezett haláláig már nem került sor. A gondolatmenetet Warburg jegyzetei és a vetített
képek listája alapján Ernst H. Gombrich rekonstruálta 1970-ben angolul publikált
Warburg-életrajzának XII. fejezetében!. A Londonban őrzött töredékes gépiratot — az
1912-es Schifanoia-elbadässal együtt és egy értelmező tanulmány kíséretében — Pablo
Schneider adta ki 2012-ben Zürichben2.
Az autorizált teljes szöveg hiánya nem magyarázza, hogy e korszakos jelentőségű
gondolatmenet nyolcvan évig miért hagyta tökéletesen érintetlenül a Rembrandt-ku¬
tatäst.3? Akkor sem, ha az előadásban explicit módon is feltett kérdés ( Az antik örök¬
ség mely elemei érdekelték Rembrandt korát annyira, hogy azok stílusképző erőkként
szerepet vállalhattak a művészi formálásban?") azóta sem szűnt meg foglalkoztatni a
kutatókat. Egy újabb keletű és sűrűn idézett, kitűnő monográfiában például, amely
Rembrandt antik mitológiai tárgyú műveit tárgyalja, és jelentős terjedelemben foglal¬
kozik több, az előadásban is érintett művel és forrással, Warburg nevét még az iroda¬
lomjegyzékben sem taléljuk. A szerző támaszkodik persze a hamburgi könyvtár leg¬
1 GomBRICH 1970, 307-322.
2 SCHNEIDER 2012. A szôvegre a továbbiakban e kiadás alapján WARBURG 1926/2012-ként hivatkozom.
3 Az elbadäs keletkezéstôrténetérôl és szellemi-politikai hättereröl Id. SCHOELL-GLAss 1998, 200-215., illetve JOHN¬
SON 2012. À Rembrandt-téma szerepét vizsgälta Karen Michels „Rembrandt, rein sachlich gesehen’: Fritz Saxl und
die Rembrandt-Forschung des Warburg-Kreises” cimü, az 1999 februärjäban a jeruzsálemi egyetemen Rembrandt
as a Battlefield cimü konferencián tartott, tudomásom szerint nem publikált előadása is. Michels későbbi mono¬
gráfiája a Rembrandt-kérdést inkább a Mnemosyne-atlasz kontextusában vizsgálja: vö. MicHELs 2007, 106—117.
Erinti a kérdést MICHELS 1999 15.
4 Grou 1996. E kivälö szakmunka szerzöje a bevezetöben (10-15.) egyebkent részletesen tárgyalja választott témája
tudománytörténeti állását és az általa alkalmazandó különféle módszertanokat is. Warburg egyetlen mondat erejéig
szerepel, amelyet a szerző az eredeti kontextusból kiemelve idéz — és benyomásom szerint tökéletesen félre is ért.
Vö. GROHÉ 1996, 63. 49. n.
31