Page 123 [123]
A BÍRÓI HIVATÁSSAL SZEMBENI ÁLLAMI ELVÁRÁSOK A FEGYELMI SZABÁLYOZÁS TÜKRÉBEN
a jogkörbe helyezte, mint amely a bűnvádi perrendtartás értelmében a vizsgáló¬
bírót is illette."
Az eddig vizsgált levéltári iratok alapján általánosságban elmondható, hogy
főleg olyan jogviták maradtak a felügyeleti vizsgálati szakban, amelyeket ügyvé¬
dek indítottak a rájuk nézve hátrányos döntés miatt, azonban ezek nem szolgál¬
hattak a fegyelmi eljárás alapjául. Ezekben az ügyekben az ügyvédek az ügyfelük
érdekében gyakran , fellebbezésként" használták a sérelmezett bírói döntéssel
szembeni panaszlehetőséget. A fegyelmi bíróság többnyire elutasította az ilyen
jellegű kérelmeket, azzal az indokolással, hogy a bírói jogértelmezés nem szol¬
gálhat alapul fegyelmi vétség megállapítására."
A bírói gyakorlatból kiemelhetjük, hogy a , fegyelmi bíróságnak azt a kérdést
kell eldöntenie, hogy a panaszlott eljárása szándékos vagy gondatlanságból el¬
követett sülyos hivatali kötelessegszegesnek minösithetö-e”.° Továbbá: , az a
kerdes pedig, hogy erdemben helyes-e az iteleti döntes, a fegyelmi elbiräläs ke¬
retein kívül esik, mert a kellő alapossággal megindokolt és nem nyilvánvalóan
törvénysértő bírói döntés helyessége sem fegyelmi, sem felügyeleti eljárás rendén
nem lehet felülbiräläsnak a tärgya.””
VÁLTOZÁSOK A BÍRÓI FELELŐSSÉG TERÉN 1945 UTÁN
Már 1945-től megkezdődött a bírói függetlenség felszámolása, " amely a bírák
fegyelmi felelősségét is jelentős mértékben érintette. Az 1936. évi III. tc. ekkor
még ugyan hatályban maradt, de a gyakorlatban már kevésbé alkalmazták, Uttó
György megfogalmazása szerint: , hatályban való fenntartása inkább csak for¬
mális jogi ténynek tekinthető".
Az 1936-os törvénycikk 19. §-a szerint szabályozott fegyelmi bíróság össze¬
tételét a legfőbb fegyelmi bíróság szervezetének módosítása tárgyában kiadott
$ 1936. évi III. tc. indokolása.
Navratil Szonja: A jogászi hivatásrendek története Magyarországon (1868/1869-—1937), Budapest,
ELTE Eötvös, 2014, 131-132; Antal Tamas: Fejezetek a Szegedi Ítélőtábla történetéből III. A
Szegedi Királyi Ítélőtábla története 1921-1938 között, Budapest-Szeged, Országos Bírósági
Hivatal, 2017, 42.
BEL. VII.1.b. 86. kisdoboz itélétablai fegyelmi iratok (1942), 6/1942. Zséllei Kalman fegyelmi
ügye.
BFL. VII.1.b. 86. kisdoboz itélétablai fegyelmi iratok (1943), 9/1943. (Gémesi Istvan, Sajé Lajos,
vitéz Szent Iványi Ádám fegyelmi ügye.)
Lásd bővebben: Peres Zsuzsanna: A bírói függetlenség felszámolása (1945-1989), Kúriai Dönté¬
sek, Bírósági Határozatok, 2023/5, 952-965.
Uttó György: Az igazságügyi alkalmazottakkal szembeni fegyelmi eljárás múltja, jelene és jövő¬
je, Magyar Jog, 2011/11, 584.
a
00
o
=
eo
¬
E
s 121"