Seite 110 [110]
FARKAS PÉTER
nevezett proletár katonája a Tanácskormánynak (sic!), mint a vörös katona, ne tévesz¬
szék össze a kapitalista állam által olyan sokszor a proletariátus, főleg a munkások
ellen uszított rendőrséggel, mely rendőrség is éppen ezért szüntetettet [sic!] meg.°
A Vörös Őrség a toborzással kapcsolatos és egyéb szervezeti problémák mellett
a rá kirótt, túlságosan is széles körű feladatkörével is meg kellett hogy küzdjön.
A korábbi rendvédelmi szervezetektől megörökölt funkciók mellett kiemelt fon¬
tossággal bírt a Somogy vármegyében ekkor nagy mennyiségben civil kézen lévő
lőfegyverek begyűjtése is. A lőfegyverek száma az első világháború frontvona¬
lairól hazatért katonák jóvoltából emelkedett meg. Ezeknek a lőfegyvereknek
kiemelt szerepük volt az 1918. november—decemberi erőszakos zavargások során,
így ezek begyűjtése közbiztonsági szempontból is fontos volt, nem beszélve arról,
hogy az egységek így tovább is tudták növelni készleteiket." Meg kell jegyezni,
hogy a fegyverek begyűjtése a proletárdiktatúra elleni lehetséges fellépések, lá¬
zadások megfékezése miatt is fontos volt. A fegyverek begyűjtésében a Vörös
Őrség a kezdetektől fogva rivalizált a Vörös Hadsereggel és elsősorban Somogy
vármegye Latinca Sándorról elnevezett terrorszázadával, amely fegyvereket
begyűjtő akciói során jelentősnek mondható előnyöket is élvezett az összes töb¬
bi, avármegyében akkoriban működő fegyveres szervezettel szemben." A Vörös
Őrség szerepet kapott a proletárdiktatúra elleni, a kortárs direktóriumi anya¬
gokban , ellenforradalmi" jelzővel illetett megmozdulások letörésében is.? Az
ellenforradalmi megmozdulások, illetve a proletárdiktatúrával szembeni fellépés
gyanújával érintett személyek elleni fellépés már 1919. május közepétől egyre
inkább a Latinca-század felségterületévé vált. A Somogy Vármegyei Direktórium
számára kevésbé hatékonynak gondolt, és mindenképpen bizalmatlanul kezelt
Vörös Őrség szervezete e tekintetben is a tápláléklánc végén helyezkedett el. !?
o
MNL SVL Főispáni, 1919/1739.
Az őszirózsás forradalmat követően a zavargásokra és a fegyveres erők szervezésére: Andrássy
Antal: A fegyveres erő és hatalom Somogyban, a polgári demokratikus forradalom idején, in
Kanyar József (szerk.): Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv 19, Kaposvár, 1988, 263—298.
Farkas Péter: A Vörös Őrség és a Latinca-század tevékenysége a Tanácsköztársaság alatt Somogy
megyében, Clio Műhelytanulmányok, 2019/5, 15—16.
A Vörös Őrség ez irányú részvételéről: Farkas Péter: Szemelvények a Somogy megyei vörös¬
és fehérterror történetéből, ArchivNet, 2018/5; uő: A Vörös Őrség és a Latinca-szdzad; ud: „...le
kell őket fegyverezni, le a Vörös Hadsereggel, le a militarizmussal, &ljen a Kärolyi-kormäny...”.
Adalékok az 1919. május 13-i nagyatádi tömeggyűlés megtorlásához, in Récsei Balázs (szerk.):
Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv 50-52, Kaposvär, 2022, 71-82.
A Latinca-század kiemelt szerepére a politikai erőszak kapcsán: Farkas: A Vörös Őrség és a
Latinca-szdzad, 22-39.
¬
E
=
u
+ 108 +