Page 86 [86]
Hosszú ESZTER
Áprilisban ütötte fel a fejét az új típusú influenza Európában, amelyet a nyu¬
gati frontra érkező amerikai csapatok hozhattak magukkal. Erről azonban a
hadviselő országok sajtója a cenzúra miatt hallgatott. A semleges Spanyolország¬
ban az újságok írtak a betegségről, annál is inkább, mert május végére a járvány
Spanyolországban már komoly méreteket öltött: a király és a kormány több
tagja is megbetegedett. A gyors terjedésben fontos szerepet játszottak a hónap
során megtartott egyházi ünnepek - pl. Szent Izidor ünnepe, áldozócsütörtök,
pünkösd, Mária-ünnepek -, amikor zsúfolásig megteltek a templomok, majd
vidám ünnepségek kezdődtek a településeken. Az emberek tömegesen fertőződ¬
tek meg. Valószínűleg nemcsak Spanyolországban játszódtak le ezek az események,
hanem Európa más országaiban is, amelyről azonban hallgatott a korabeli sajtó."
A VÉDEKEZÉS LEHETSÉGES MÓDJAI
A spanyolországi tapasztalatokat a legtöbb országban nem vették kellő súllyal
figyelembe, így Magyarországon sem, a járvány elleni küzdelem megszervezé¬
sekor. A vírus ellen nem volt ellenszer, a felülfertőzéseket sem tudták hatékonyan
kezelni, egyedül a tünetek enyhítésére volt lehetőség. Ezért az évszázadok óta
bevált módszereket alkalmazták a pandémia megfékezésére, azaz a betegek
izolálását és a szociális távolságtartás kikényszerítését. Ezek az intézkedések
azonban csak akkor voltak hatékonyak, ha viszonylag kevés ember fertőződött
meg egy adott közösségben.
Svájcban a második hullám megjelenésekor, 1918 szeptemberében, látva a
gyorsan romló járványgörbét, túlságosan későn hozták meg a korlátozó intézke¬
déseket. Végül mégis szigorú szabályokat vezettek be, szinte lezárták az egész
országot, így a járványgörbe ellaposodott. Az első sikerek után viszont túl korán
oldották fel a megszorításokat, ezért a spanyolnátha újra fellángolt."
Az időben meghozott és következetesen végrehajtott intézkedések sikerét
mutatja Saint Louis példája az Egyesült Államokban, amely különösen akkor
szembetűnő, ha összehasonlítjuk Philadelphia járványkezelési gyakorlatával.
Philadelphiában, amikor 1918 szeptemberében megjelent a járvány második
hulláma, a város vezetése látszólag gyorsan reagált az eseményekre, és kampányt
gondolkodás kialakulásától az állami közegészségügyi rendszer kiépítéséig, doktori értekezés,
Budapest, ELTE Szociológia Doktori Iskola, 2015, 182—184.
4 Valentiny Pál: Spanyolnátha, Budapest, 1918. https://kti.krtk.hu/kommunikacio/blogok/koronavirus/
spanyolnatha-budapest-1918/ (Letöltés: 2023. június 15.)
12 Géra: A spanyolnátha Budapesten, 214.
+ 84 +