kormányozták, hanem külső világi érdekek szerint"." Az 1948-as állammal
kötött egyezményt nem kérdőjelezte meg, csupán annak betartását kérte az is¬
kolákkal és a missziós tevékenységgel kapcsolatban. Az elmúlt tíz évhez is az volt
a hozzáállása, hogy , eredményeit megbecsülni, hibáit kiigazítani, igazságtalan¬
ságait jóvátenni igyekszünk."? Az előző rendszer vezetőit önkéntes félreállásra
szólította fel, az egyházi testületeket pedig bizalmi eljárás megindítására, ameny¬
nyiben ez nem történne meg. Végezetül pedig higgadtságra intette az egyházta¬
gokat. A presbitériumoktól még 1957 elején is érkeztek válaszok a körlevélre.
A szőnyi református gyülekezetnek a Megújulási Mozgalomban betöltött
szerepéről egy presbitériumi jegyzőkönyvi bejegyzés tanúskodik. 1956. december
16-án az , Elnök [Nagy Lajos lelkipásztor] ismerteti presbitériummal a Magyar
Ref. Egyház Intézőbizottságának körlevelét és felkéri presbitériumot, határozzon,
hogy csatlakozik-e a körlevél által meghirdetett mozgalomhoz. Presbitérium a
körlevélben foglaltakat teljes egészében magáévá teszi és a mozgalomhoz való
csatlakozását bejelenti."? A mozgalomról vagy a csatlakozás esetleges következ¬
ményeiről több szó nem esik a jegyzőkönyvekben, 1957 áprilisától folyt tovább
a megszokott munka a presbitériumban.“
A forradalom levereset követöen az 1956-ban lemondatott egyhäzi vezetök
szinte kivétel nélkül visszakerültek pozícióikba, az állami vezetés ellehetetlení¬
tette a Megújulási Mozgalmat, közreműködőit bebörtönözték vagy rendőri fel¬
ügyelet alá helyezték. Az Egyetemes Konvent nyilatkozatban határolódott el az
ellenforradalomtól. A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésén Győry
Elemér püspök ,,Ige ellenes lázadásoknak" minősítette az 1956-os egyházi ese¬
ményeket, és meghirdette a , hangos teológia" ismételt térnyerését."
Ravasz László november 14-i levelére a Komáromi Egyházmegyéből számos
gyülekezet válaszolt, de a Megújulási Mozgalom itt sem maradhatott életben
sokáig. Született azonban még egy felhívás az egyházmegye gyülekezetei számá¬
ra, amelynek tizenegy lelkész aláírója között szerepelt Nagy Lajos szőnyi lelki¬
pásztor is. 1957. január 11-én Tatán fogalmazták meg azt a levelet, amelyben a
megújulási mozgalomhoz való csatlakozást sürgették. Jakab Bálint szerint
A Megújulási Mozgalom körlevele, 1956. november 14. in Uo. 343.
® Uo. 344.
# SZREP]J, 1956. december 16.
4 1957 áprilisáig tilos volt presbiteri gyűléseket tartani, de tavasztól rendőrségi engedéllyel újra
összegyűlhettek a gyülekezetvezetők. Jakab Bálint: Változó idők, változó emberek. A Tatai/
Komáromi Református Egyházmegye 1949-58 között, in Szabó Előd (összeáll.) — Zsengellér
József (szerk.): Örömben és bánatban csendesen. Tanulmányok a 350 éves Tatai Egyházmegyéről.
(Pápai eperfa könyvek 11.), Pápa, Pápai Református Teológiai Akadémia, 2004, 33.
# Uo., 34.