Oldal 67 [67]
OCR
BETEGSÉGDÉMONOK REJTETT MEGJELENÉSÉNEK NÉPI TEOLÓGIÁJA elvén azt demonstrálják, hogy a leköpött, megérintett vagy megfújt tárgy, illetve élőlény a szertartást végző birtokába kerül, hatalma lesz felette. E hatalom révén az exorcista kifejezi kizárólagos igényét a megszállt testre, amely által a továbbiakban a benne található démonok felett is uralmat szerez.? Ennek legkifejezettebb kiterjesztése a szövegekben a test visszaszolgáltatásának igénye," amelylyel számos párhuzamot figyelhetünk meg, például a keresztelési rítusokban, már csaknem a keresztyénség kezdeteitől." Vizsgáltam, ezen túlmenően, a megbetegítő démoni hatással felruházott kereszteletlen holt gyermekek utólagos szimbolikus megkeresztelésének szokását, amely rendkívül értékes rétegeket adott a népi teológia szokatlan fordulataihoz.?? A vizsgálatokból egyértelműen láthatóvá vált, hogy máig megtaláljuk a betegségdémonok és az ördögűzés nyomait a gyógyító népi ráolvasási gyakorlatokban, fenntartva a kapcsolatot a betegségdémonok bújtatott képzetével és azok egyházi modellekben való elűzési módszereivel, verbális és nonverbális formában egyaránt." A bújtatott előfordulások magyarázati bizonytalanságait csökkenti az a tény, hogy ritkán ugyan, de fellelhetünk közvetlen bizonyítékokat is, amelyek nemcsak egyértelművé teszik a , jelenlét" valódiságát, de a bennük található szövegstruktúrák segítséget nyújtanak a párhuzamok révén, további bújtatott előfordulások leleplezésére. Egyetlen példaként, az alábbi szövegrészlethez tartozó szertartásban a mágikus specialista szenteltvizet vesz a szájába, amiből egy keveset a kezére köp, és háromszor végigsimít vele a beteg gyermeken, miközben ezt mondja: Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében, ördög, űződj el tőle." Vizsgálatom során sikerült nagy mennyiségben feltárnom a hazai népi narratív emlékezetben megbúvó betegségdémon megjelenéseket, valamint az azokhoz kapcsolódó exorcista szokásokat egy speciális, hittudományi szemszögből. Eközben jól láthatóvá vált, hogy a népi formulák mélyén határozott teológia ur húzódik meg. Felismerhetővé lettek a szöveganyagok krisztológiai, szótériológiai, 39 A köpés néphitbéli szerepéről lásd Dömötör Tekla: Emberi váladékok szócikk, in Paládi-Kovács Attila (szerk.): Folklór 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Magyar néprajz nyolc kötetben, Budapest, Akadémiai, 1988. 10 Kovács Endre: Doroszló hiedelemvilága, Újvidék, Forum, 1982, 201. 11 Franz: Die kirchlichen Benedictionen im Mittelalter, Band 1, 15. 12 Pócs: Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán, 43. Pócs: Démoni megszállottság, 241. Pócs: Magyar ráolvasások II, 525. 43 44 +65 +
