Seite 65 [65]
BETEGSÉGDÉMONOK REJTETT MEGJELENÉSÉNEK NÉPI TEOLÓGIÁJA
elhelyezkedésű interfész felületen, de mégis egyértelműen tapasztalható feleke¬
zettől függetlenül."
Az átáramlás és visszahatás folyamatának igazolására az elmúlt száz évben
számos tanulmány született." Ennek megfelelően egy szoros és határozottan
kétirányú kapcsolatként kell tekintenünk a népi specialisták, valamint a papság
gyögyitö-benedikciös-exorcista gyakorlatära.”®
Komoly mennyiségű egyházi szövegforrás őrzi az egyértelmű bizonyítékait
ennek a visszaható folyamatnak. Ezek közül példaként szeretném állítani Sylves¬
ter János Új Testamentumának bejegyzését 1541-ből,? melyben határozottan
läthatö a betegsegdemon megszólítása. Amint pedig ezek a szokások felfelé
haladnak az egyház vertikumán, úgy válnak egyre szabályozottabbakká, valamint
,liturgikusabbakká". Így lehetséges, hogy a középkortól máig világszerte láthat¬
juk például a katolikus egyház balázsolás nevű szertartását."
A népi elbeszélések még őrzik a betegsegdemonok hiedelemalakjainak közel
eredeti formáit, ahol például fehér lovasként, fehér ruhás nőként, törpeként,
öregasszonyként vagy fekete madárként jelennek meg, de sokszor konkrét névvel,
alaktani leírással és a velük való megküzdés módszereivel együtt láthatjuk fel¬
bukkanásukat.? A mondavilágon túl ugyanakkor a magyarországi néphitben és
gyógyító népszokásokban már a betegségdémonok explicit említése jellemzően
nem kerül elő, ? de tekintettel a jelenség tér- és időbeli folytonosságára, egyér¬
telműen úgy vélem, hogy lappangó formában, kimondatlanul, ugyanolyan in¬
tenzíven él ez a jelenlét a hazai népi rétegben, mint a világ és Európa más népe¬
inek szokásrendszerében. Mindemellett nem feledkezhetünk meg arról az igen
fontos tényről sem, hogy a magyar nyelvű gyógyító szövegek kimutathatóan
rokonságot mutatnak az ókori keleti és hellenisztikus exorcizmus szövegformu¬
D
à
Robert W. Scribner: Popular Culture and Popular Movements in Reformation Germany, London,
Hambledon Press, 1987, 45.
Franz: Die kirchlichen Benedictionen im Mittelalter, Band 2, 429; Balint Sandor: Boldogasszony
vendégségében, Budapest, Veritas, 1944, 119-128; Pécs: Magyar néphit Kézép- és Kelet-Eurépa
határán, 202.
Alfonso Maria Di Nola: Il diavolo. Le forme, la storia, le vicende di Satana e la sua universale e
malefica presenza presso tutti i popoli, dallantichita ai nostri giorni, Roma, Newton Compton
Editori, 1988, 345—349.
Pócs Éva: Magyar ráolvasások II., Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1985,
367.
Wolfgang U. Eckart: Byzanz. Hüter des Wissens, in Carsten Könneker (ed.): Medizin im Mittelalter.
Zwischen Erfahrungswissen, Magie und Religion, Heidelberg, Spektrum der Wissenschaft
Verlagsgesellschaft, 2019, 22.
Pócs Éva: Hiedelemszövegek. A magyar folklór szövegvilága 1., Budapest, Balassi, 2012, 249.
2 Uo., 249.
D
®
w
Ss
w
+63 +