Seite 62 [62]
CSANÁDI VIKTOR HOLLÓ
formán felelős Isten mindenhatósága, valamint jósága. Ezt a feloldhatatlannak
látszó paradoxont nevezzük teodícea-problémának." A probléma értelmezésére
létrejött fogalom pedig a , szótériológiai háromszög?"." E szerint három szereplő
tehető felelőssé a rosszért: Isten, az ember vagy a világ. A korai zsidó szerzők a
második, míg a későbbiek a harmadik opciót választották,? de jól tudjuk, hogy a
szenvedő ember választása legtöbbször — eleinte legalábbis — az elsőre esik. Épp
ezt elkerülendő születtek a bonyolultabbnál bonyolultabb démonológiák, amelyek
teremtményei közt mindenki megtalálhatta a problémájához legközelebb álló
lényt, hogy az — amint Haag fogalmaz -— átvehesse Isten sötét, démonikus olda¬
lának szerepét." Így a középkortól különösen strukturálódó démoni világ egy
szükségmegoldás, egy kiút Isten mentesítésére, ezáltal pedig kísérlet a teodícea¬
probléma részleges feloldására."
Látható tehát, hogy egy elemi szükséglet ölt testet abetegségdémonok létében,
így nem csodálkozhatunk rajta, hogy alapkultúrától függetlenül, a világ minden
részének keresztyén közegében megjelenik a beléjük vetett hit és természetesen
az elűzésük már sokkal kevésbé kultúrafüggetlen módszertana. Általános prob¬
lémákra általános megoldások születnek. Pócs szerint egy egyetemes samanisztikus
gyakorlat ölt testet a keresztyén kontextusban, amikor a gyógyító a védőszelleme
segítségével csatába indul, hogy legyőzze a betegségdémont.? Emiatt válik az
elűzés sokkal heterogénebb hiedelemelemmé, hiszen arra már feltétlenül hatnak
a keresztyénség előtti helyi vagy máshonnan öröklött párhuzamos szokások.
Ahhoz, hogy megértsük a betegségdémonok hazai néphitben betöltött szere¬
pét, rejtett mivoltuk okát és elűzésük teológiai vonatkozásait, először vissza kell
tekintenünk az időben, felfedezve a kapcsolódó képzetek tényleges gyökereit,
hiszen egészen távoli, múltbéli népek démonológiája hagyott nyomot hiedelem¬
világunkon, összetett átöröklődéseknek köszönhetően.
Az ókori népek közt rendkívül fejlett betegségdémonológiával találkozhatunk.
Világnézetük alapvető és központi eleme volt az egészségüket veszélyeztető
a
Gerd Theißen: Az őskereszténység élményvilága és magatartásformái. Az őskereszténység pszi¬
chológiája, Kálvin, Budapest, 2008, 251.
Uo., 252.
Uo., 256.
10 Herbert Haag: Der Teufel im Judentum und Christentum, Saeculum, Band 34, 1983/3-4,
248-256.
Bernd J. Claret: Geheimnis des Bösen. Zur Diskussion um den Teufel, Innsbruck-Wien, Tyrolia
Verlag, 1997, 110.
Pécs Eva: Démoni megszállottság, mora, moroi, lidérc, nyomó és incubus démonok, in Vargyas
Gábor: Népi kultúra — Népi társadalom. Az MTA Néprajzi Kutatóintézet Évkönyve, Budapest,
Akadémiai, 2003, 251
00
o
s 60"