Page 60 [60]
CSANÁDI VIKTOR HOLLÓ
tegségdémonokkal kapcsolatos feltárásban, valamint a népi és az egyházi
exorcizmus egymásra hatásának vizsgálatában az alábbi előzetes hipotéziseket
fogalmazom meg:
s Kimutatható az ókorból jól ismert betegségdémonok rejtett jelenléte a 15¬
től 20. századig terjedő magyarországi népi narratív emlékezeti elemekből.
s Felismerhető a kifejezett exorcizmus a fenti időszak népi gyógyászatának
technikáiban.
+ Tetten érhető a korabeli egyházi módszerek jelenléte a mágikus specialisták
gyakorlatában, csakúgy, mint az átlagemberek magánpraktikáiban.
s Fellelhetünk bizonyítékokat a jelzett módszerek egyházi gyakorlatba való
beszivárgására.
s A szokások a népi, ám vallásos alapokkal bíró módszerek tekintetében erő¬
teljes távolságot mutatnak a biblikus teológiától, valamint a Szentírás taní¬
tásától, ugyanakkor van határozott teológiai tartalmuk.
s A holdfohász típusú ráolvasások mai néprajzi értelmezése félreértésen, il¬
letve a hittudományi szempontok figyelembevételének hiányán alapul.
Vizsgálatomban kitérek a néprajzi módszerek szükségességének indoklására, a
távoli múltba nyúló gyökerek felderítésére, a hazai bújtatott megjelenések lelep¬
lezésére, a közvetlen bizonyítékok és specialitások körére, az egyházra való
visszahatás láttatására, valamint külön elemzem a holdfohászok kérdését.
A vizsgálatom elméleti haszna mellett eredményeimmel az archaikus imad¬
ságok és népi gyógyító ráolvasások körének széles körű feldolgozása, valamint
teológiai összefüggéseik feltárása révén segítséget kívánok nyújtani azoknak a
lelkipasztoroknak és lelki munkásoknak, akik gyülekezeteikben ma is találkoz¬
nak hasonló jelenségekkel. Meggyőződésem ugyanis, hogy a motívumok mélyebb
megértése hozzásegít a kapcsolódó hiedelmek tisztázásához és hittel teljes biza¬
lommá alakításához.
Amikor a hazai népi gyógyításról beszélünk, legtöbbször valamiféle babonás
pogány kép él a gondolatainkban, miközben egy keresztyén közeg hívő embere¬
inek, a teológiai tudásuk függvényében változó, de alapvetően hit alapú gyakor¬
latáról van szó.
Bár az írásos emlékek tanúsága szerint ezeknek az embereknek az istenképe
teológiailag sokszor nehezen védhető, mégis mély, mindennapi kegyességben
gyökerező hit volt jellemző az életvitelükre.
Ekképpen pedig semmiképp sem ítélhetjük el a saját részre alkalmazott prak¬
tikák vagy a népi mágikus specialisták hívő közösségekben való igénybevételének
gyakorlatát, hiszen még a múlt század közepén is rendkívül korlátozott volt a
e 58 e