Oldal 42 [42]
DOMA PETRA
telművé válik, hogy a kezdeti érdeklődés ekkorra megkopott, hiszen az évről évre
ismétlődő hasonló , létrás" vagy ,kádas" egyensúly- és akrobataszámokat már
mindenki ismerte valamilyen mértékben.
Komor ellenben a , valódi" japán színház kapcsán ígéretesnek tartja, hogy az
1900-as párizsi világkiállításon szerepel egy japán társulat, ám felettébb gya¬
núsnak véli, hogy női főszereplője van az előadásoknak, hiszen Japánban nin¬
csenek színésznők." Ebben a cikkben található tehát az első utalás — feloldatlan
feszültség formájában — a színésznőkérdésre, mely újra és újra vissza fog térni,
miközben Senger Jánosnak a női előadókról szóló korábbi cikke teljesen feledés¬
be merül.
ÖSSZEGZÉS
Az első időszakot tehát sajtó és színpad viszonylatában rendkívül nagy kontraszt
jellemzi. Az eleinte zavaros és kibogozhatatlan színházi leírások a századfordu¬
lóhoz közeledve egyre inkább a kabuki világát írják le. A cikkek többsége — néhány
apró eltérést leszámítva — ugyanazokat az információkat sorolja fel, s minden
esetben központi kérdés a színház felépítése, a közönség nyugati szemlélő számá¬
ra modortalan viselkedése, az egésznapos előadások, a férfi előadók és a drämai
cselekmény , gyermeki" volta. Mindeközben a magyar közönség élőben kizárólag
akrobatatársulatokat láthat, így arról, hogy milyen lehet az autentikus japán
színház, csak az említett írások adhattak valamiféle — nem mindig hiteles — in¬
formációt. Mint említettem, a századfordulót követően is jártak még Magyaror¬
szág területén akrobatatársulatok, de ezek produkciói már háttérbe szorultak a
„valödi” japán színházzal szemben, melynek első képviselői ugyanazok lesznek,
akiket Komor Gyula is említ mint a párizsi világkiállítás szereplőit. Erre a szín¬
házra és társulatra azonban még 1902-ig várnia kellett a budapesti közönségnek.
produkcióit. (Egy japán kapitány vendégjátéka, Arad és Vidéke, 1907. július 6.) Az 1909-ben a
Fővárosi Orfeumban fellépő Riogoku csoportról a két ,,k6téltancos 16” szereplésén kiviil mar
semmilyen lényegi információ nem derül ki sem ekkor, sem 1912-ben, mikor a Beketow cirkusz
közreműködőiként térnek vissza. Ugyanez mondható el az 1910-ben szintén a Beketow cirkusz¬
szal érkező Yamagata artistákról vagy az 1911-ben a Royal Orfeumban szereplő Hamamura
familyről is (A gésák, Pesti Napló, 1909. március 7.; Bemutató a Beketow cirkuszban, Budapesti
Hirlap, 1912. június 2.; Beketow-czirkusz, Budapesti Hirlap, 1910. május 19.; Royal Orfeum,
Színházi Hét, 1911. október 15—22.).
13 Komor Gyula: Japáni müvészek, Müvészvilág, 1900. május 27.
+40 +