Page 19 [19]
A REGÉNY ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA: NACUME SZÓSZEKI
kultúra konzerválódását, és ez pontosan azt mutatja, amire Inglis is jutott tanulmá¬
nyában, miszerint nem tudta kimutatni, hogy a vizsgált művek pontosan mit is
szolgálnak, a társadalomábrázoló vagy a társadalomformáló szerepkört.
A leírás (description) maga is igazodik a korszak szabályaihoz, és a létező
normák segítségével tud az olvasó értelmet adni a szövegben szereplő fikciónak?
— ahogy ez Szószekinél is látható. Mikor Iser erről ír tanulmányában, erősen
hagyatkozik a beszédaktus teóriára, amelyet tulajdonképpen Barthes is említ a
Ihe Reality Effect című tanulmányában. A regényben szereplő személyek, hely¬
színek, tárgyak tulajdonképpen az olvasó ismereteire hagyatkozva tudnak meg¬
elevenedni. ,A »jelentésex létezik, de nem a modellhez való megfeleléstől függ,
hanem az ábrázolás kulturális szabályaitól."?
Ha Szószeki nem is az angol realista irodalmon nőtt fel, de angol irodalomra
specializálódva egyetemi tanulmányai során a 19. angol realista irodalom tisz¬
telője és mohó olvasója volt: Jane Austen, Henry James, Ihomas Hardy, csak hogy
pár név említésre kerüljön. Ezért nem meglepő, hogy írását igazította azokhoz
a trendekhez, amelyeket az általa tisztelt nagy angol írók alkalmaztak. Persze
pontosan nem tudhatni, hogy még milyen olvasmányélményei voltak Szószekinek,
és hogy konkrétan mely japán és kínai művek befolyásolták írói módszereit, de
a realista ábrázolás kétségtelenül mély nyomot hagyott benne. Ahogy Charles
Dickens regényeiből megismerhetők korának intézményeiből (társadalmi, szer¬
vezeti) fakadó , betegségei", ? úgy Jane Austen Büszkeség és balítéletét is fel lehet
fogni egy ,a párválasztás és házasság helyi etnográfiája"-ként?", vagy ahogy
szociológusok alapul vesznek bizonyos társadalmi trendeket, változásokat, áb¬
rázolásokat regények segítségével. De ezekhez a társadalmi trendek beazonosí¬
tásához és felhasználásához szükség van a kutató kultúrspecifikus ismereteire, ?
máskülönben nem feltétlenül fognak felszínre kerülni. , A regények tehát a
szociológiai leírás vhelyettesítőix. A regény használható korszakok és helyszínek
glosszajaként.”*°
3.
e
Wolfgang Iser: The Reality of Fiction: A Funcionalist Approach to Literature, New Literary
History, vol. 7, 1975/1, 23-24.
„[llts »meaning« exists, it depends on conformity not to the model but to the cultural rules of
representation.” Roland Barthes: The Reality Effect, in The Rustle of Language, ford. Richard
Howard, Berkley, Los Angeles, University of Californai Press, 1989, 144.
Becker: Telling About, 8.
„[...] an ethnography of the local situation of mating and marriage[.]” Uo., 246.
Andrew P. Carlin: The Corpus Status of Literature in Teaching Sociology: Novels as ,,Sociological
Reconstruction”, The American Sociologist, vol. 41, 2010/3, 220.
„Novels thus stands as »proxies« for sociological description. The novel is used as a gloss for
periods and places.” Uo., 221.
w
S
w
o
w
8
w
a
w
a
+ 17 +»