megjelölésével is segítette az írók munkáját, amelyek többek között a patriotizmust,
az uralkodó és alattvaló viszonyát vagy a lélek halhatatlanságát jelenítik meg.
Az elsö modern japän regenynek Futabatei Simei (1864-1909) Ukigumojät
(Sodrödo felhö, 1887-89) tartjäk, amelyre nagy hatással volt az irodalomkritikus
Cuboucsi S6j6 (1859-1935), aki együttal Futabatei mestere is volt. Cuboucsi
elutasította a régi japán regényírás didaktikus jellegét, és próbálta a japan esz¬
tétikát a nyugati, modern regénnyel összeegyeztetni Sószecu sinzuijában (A regény
esszenciája, 1885). Cuboucsi szerint: , A regény fő célja az emberi természet.
A társadalom és szokások csak utána jönnek."? Az író feladata tehát a valós
emberek mintájára ábrázolni karaktereit, valódi érzésekkel, ellenben nem fogja
tudni hihetőnek beállítani szereplőit." Ez a felfogás a visszatükröző elméletnek
feleltehető meg, így már érzékelhető, hogy a japán irodalom milyen irányban
indult el modernitása kezdetén. Szószeki ugyan nem követett tiszta irodalmi
irányzatot, mint a romantika vagy a realizmus, az ő stílusa inkább mindennek
egyfajta keveréke volt, ?" azonban mégis azt lehet mondani, hogy az angol realis¬
ta regény volt rá legnagyobb hatással. Ezenfelül kétséget kizáróan felfedezhető
Cuboucsi Sószecu sinzuijának regényesztétikája is munkásságában.
A visszatükröző elméletnek viszont van egyfajta konzerváló hatása, de ez
kifejezetten csak akkor állítható, ha a jelenlegi társadalmat jó fényben jeleníti
meg,”® ami Szöszekire kevésbé mondható el. Szószekinek esze ágában sem volt
az 1870-es évek útmutatása szerint alkotni, persze akkorra már a kormányzat
sem foglalkozott annyira az irodalomnak az állampolgárt formáló funkciójával.
Szószeki autoritással szembeni fellépésének jele volt az is — regényein tul -,
mikor nem fogadta el az Oktatásügyi Minisztérium kitüntetését, és ami az au¬
toritás felől érkező gesztusnál jobban idegesítette, az az volt, hogy meg sem
kérdezték, igényt tart-e ilyen kitüntetésre."
A visszatükröző elméletről az is elmondható, hogy ha a valóságot próbálja ábrá¬
zolni, akkor , igazolja és erősíti a társadalmi normákat, magaviseletet és eszméket”.*°
Lényegében ez azt jelenti, hogy az író szándékán kívül szolgálhatja a társadalom, a
> „The principal aim ofthe novel is human emotions. Society and customs follow next.” Uo., 103.
idezi Söjöt.
26 Uo.
27 Donald Keene: Dawn to the West: Japanese Literature of the Modern Era, Vol. 2.: Poetry, Drama,
Criticism, New York, Henry Holt and Company, 1987, 547.
28 Milton C. Albrecht: The Relationship of Literature and Society, American Journal of Sociology,
vol. 59, 1954/5, 425.
29 Edwin McClellan: An Itroduction to Söseki, Harvard Journal of Asiatic Studies, vol. 22, 1959,
165-166.
»° „[...] confirms and strenghtens cultural norms, attutides, and beliefes.” Albrecht: The Relationship,
431.