A REGÉNY ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA: NACUME SZÓSZEKI
sek [...] A történetírót és költőt [laz különbözteti megl], hogy az egyik megtörtént
eseményeket mond el, a másik pedig olyanokat, amelyek megtörténhetnének.""
Ha Nacume Szószeki regényeit vesszük alapul, akkor a társadalom szempontjá¬
ból a két leglogikusabbnak tűnő megközelítése az irodalmi alkotásoknak, ahogyan
Inglis nevezi, a ,visszatükröző elmélet" (reflection theory) és a , társadalmi kont¬
roll elmélete" (social control theory). Az első az irodalom társadalomábrázoló
szerepét, míg a második annak târsadalomformälé szerepét nyomatékositja.?°
Jelen esetben azért is tekinthetőek ezek a legkézenfekvőbbnek, mert a Szószeki
korában uralkodó realista-naturalista szemlélethez talán pont ezek állnak a
legközelebb. Ruth A. Inglis tanulmányában arra próbál választ keresni, hogy
bizonyos vizsgált korpusz alapján a 20. század elején a hősnők lekövették a tár¬
sadalmat, vagy előíró szerepben léptek elé. Kutatása lényegében nem jutott
meggyőző eredményre, viszont mindkét elméletet azonos mértékben elfogad¬
hatónak tartotta, hiszen pár példán túlmenően nehéz bebizonyítani azt, hogy a
regény előíró vagy leíró funkcióval bír.
Japán történelmi környezetéből adódóan a kontrollelmélet helytállóbbnak felté¬
telezhető, mivel a Meidzsi-vezetésnek?! a szófogadó állampolgárok bizonyultak
hasznosnak. A hagyományos japán álláspont szerint a regény nem minősült művé¬
szetnek, mivel a konfuciánus felfogásba nem fért bele a fikció „hazugsäga”.”” Kezdet¬
ben a politikai vezetés nem foglalkozott az irodalom kérdésével, viszont voltak el¬
lenzői a regény terjedésének, mint példaul Nakamura Keiu (1832-91), aki a
regényolvasó személyeket nem tartotta rendes állampolgárnak, és általában a regény
negatív hatásait hirdette.? A központi hatalom azonban hamar felismerte az iroda¬
lom , tanító" erejét, ezért 1872-ben irányadásban kommunikálták, hogy mi az iro¬
dalom feladata: ,, 1. Az istenek tisztelete és a haza szeretetének megjelenítése; 2. Az
Ég, a Föld és az Ember szerepének tisztázása; 3. A Császárnak és Akaratának való
engedelmesség fontosságának kiemelése." A kormányzat a következő évben témák
Arisztotelész: Poétika, ford. Sarkady János, Budapest, Kossuth, 1994, 18.
Ruth A. Inglis: An Objective Approach to the Relationship Between Fiction and Society, Ame¬
rican Sociological Review, vol. 3, 1938/4, 526.
Meidzsi-kor (1868-1912): Japan nagyszabäsü modernizäciös idöszaka.
Vö. Platón Államának 10. könyvével, amellyel ez a gondolat jól összeegyeztethető.
Donald Keene: Dawn to the West: Japanese Literature of the Modern Era, Vol. 1.: Fiction, New
York, Henry Holt and Company, 1987, 17.
wl. Respect for the gods and love of country should be embodied. 2. The ways of Heaven, Earth,
and Man are to be elucidated. 3. Obedience to the Emperor and his Will should be inculcated.”
Uo., 21.