Page 13 [13]
A REGÉNY ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATA: NACUME SZÓSZEKI
A második vizsgálandó kérdés az ábrázolt korszak behatárolása. Néha ez igen
egyszerű a regényben szereplő adatokból, néha kissé bonyolultabb, de lényeges
elem, ugyanis szükséges (különösen az irodalmárnak vagy a szociológusnak), ha
a leírtak helyességét ellenőrizni akarja, illetve megfelelő kontextusba kívánja
helyezni azokat.
A harmadik kérdés az író célja, amely némileg problémás területre vezet.
Egyrészt ez fontos is lehetne, ha a regény társadalomra gyakorolt hatásának
kérdése központi lenne, ahogy az a tudatos politikai szándékkal született vagy
egyenesen propagandatermékek esetében fennáll, azonban a legtöbb , nagy re¬
gényre" ez a szándék nem jellemző. Mindenesetre talán nem túlzó azt állítani,
hogy az alkotófolyamat során megszületett termékkel volt valamilyen célja a
szerzőnek - akár implicit, akár explicit, akár szándékos, akár szándék nélküli.
Ennél a pontnál ütközhetünk a hermeneutikai kör problematikájába,? de akár
említhetnénk Roland Barthes A szerző halála című esszéjét is.
Barthes a szerzőt eleve modern karakternek tartja, egy olyan autoriter figu¬
rának, aki egybeolvad alkotásával. Ezt úgy kell érteni, hogy mikor a művet tár¬
gyaljuk, képtelenek vagyunk elszakadni a szerzőtől mint embertől. , (AJ jelenlegi
kultúra irodalomképe zsarnokian a szerző köré épül, személye, története, ízlése,
szenvedélyei kéré[.]”4 Barthes el akarja szakitani a mtivet a szerz6 zsarnoksägätöl,
tehát egyfajta formalista-strukturalista megközelítésből billen át a posztstruk¬
turalizmus irányába, ahol csak a szövegből kell kinyernünk annak értelmét.
Az író halála és az olvasó megszületése? talán a hermeneutikai kör kezdete és
vége is egyben, hiszen az író feláldozásával felszabadul mind a szöveg, mind az
olvasó, és a zárt értelmezés horizontja is kitágul, tehát ahány értelmező, annyi¬
féle hermeneutikai kör fog keletkezni sajátos megfejtésekkel. Lényegében a be¬
fogadó kerül a középpontba, viszont a határok feltöredezésével elérkezhetünk
oda, hogy a szöveg saját életet él, amivel alapvetően nem lehet probléma, hiszen
az olvasás élményének egyediségét adja. Viszont az irodalmár nem elégedhet
meg csupán a szöveg élvezetével, számára a feladat ezen túl kell mutasson, de
természetesen itt is a céljától függően fog változni az, ahogy az íráshoz viszonyul
w
„A megértési viszony [...] egy körkörös magyarázathoz vezet, hiszen magán a megertesen kivül
más támpontot [...] nem találhat. A részeket az egészből, az egészet a részekből kell megmagya¬
ráznia. A kijelentés a szöveg kontextusából érthető meg, de ezt a kontextust éppen az a szöveg
jelöli ki, az lesz kontextussá, amelyet körülvesz." Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és
a posztmodern korban, Budapest, Osiris, 1997, 78. Ez egy lehetséges magyarázata a hermeneuti¬
kai körnek. A rész, az egész és a kettő közötti kapcsolat különböző meghatározásaiból különbö¬
ző magyarázatok születtek.
Roland Barthes: A szerző halála, in A szöveg öröme: Irodalomelméleti írások, ford. Babarczy
Eszter, Budapest, Osiris, 1996, 51.
, [Alz olvasó születésének ára a Szerző halála." Uo., 55.
>
u
+11 +