Az alábbi tanulmány! egy nagyobb kutatás kontextusából kiragadott irodalom¬
elméleti megalapozás, melynek célja a regény mint forrás felhasználása az iroda¬
lomelmélet, a társadalom- és történettudomány határterületeinek találkozásában.
A kutatás fő célja a Nacume Szészeki (1867-1916) regényeiből megismerhető
társadalomábrázolás feltárása volt, majd ebből két részhalmazra, a materiális és
a szellemi kultúra területére osztva a regény tartalmának elemzése. A materiá¬
lis kultúrához tartozik az étkezés, a ruházkodás, az élettér, a pénzügyek. A
szellemi kultúra végnélküliségének problematikáját az író és korszakának leg¬
fontosabb tematikájából önkényes szelekcióval voltam kénytelen megoldani: ezek
az individualizmus, illetve a japánokra és Japánra tett allúziók voltak. Mindezek
mellett a két tér közé helyezhető a családi és emberi kapcsolatok világa, amelyet
az egyszerűség kedvéért a regények materiális világába soroltam. Végeredmé¬
nyében a munkában túlsúlyba került a materiális világ feltárása és ellenőrzése,
helyszűke miatt a másik részt háttérbe kellett szorítani, de sajnos még ennek
ellenére sem mondható teljesnek és lezártnak a kutatás.
Tanulmányom lényege az volt, hogy a regényekből kinyert tények, adatok
(különösen a materiális kultúránál) a korszakról szóló történeti munkák alapján
ellenőrzésre kerüljenek, emellett kontextusba emelve még jobban érthetővé vál¬
janak. Például a ruházkodás vagy a táplálkozás esetén a korszak szokásainak
változása hogyan alakult, és ezek a regényben hogyan és mennyire csapódnak le.
E dolgozat alapján azt lehet mondani, hogy Szószeki regényein keresztül jól meg
lehet ismerni a korszellemet, de az emberek hétköznapi életébe is betekintést nyer
az olvasó. Felmerülhet a kérdés, hogy ez nem evidens-e, különösen egy, a realis¬
ta regényre erősen alapozó írónál. A nyilvánvalóság érzetén túl azonban szükség
van az ellenőrzésre, valamint a korszakhoz nyújtott kontextus sem másodlagos.