OCR
„NEM KÖLTÖZHET MINDENKI VIDEKRE”. VÁROSI KÖZÖSSÉGI VÁLASZOK 319 főszereplője, Rosta Gábor és társai nevéhez köthető, akik 2012-ben önkormányzati telken és támogatással indították el az Első Kis-Pesti Kertet, majd ugyanabban az évben létrejött a Lecsós Kert és a Leonardo Kert." Rosta később könyvet írt tapasztalataiból, Közösségi kertek. Szomszédsági közösségek, városi mezőgazdaság címmel (2013), ami azóta is fontos hivatkozási alap gyakorló kertészek (és tanulmányok, szakdolgozatok) számára. Hajba Gergő összefoglalásából kiderül, hogy a közösségi kertek - létrejôttük helye szerint — rendkívül sokfélék lehetnek (Hajba 2017: megtalálhatók belvárosban, külvárosban, elitnegyedben, lakótelepen egyaránt; vannak börtönkertek, iskolakertek, templomkertből átalakított közösségi kertek is. Létrejöhetnek szomszédos kertes házak hátsó udvarában vagy társasházhoz tartozó zöld területen, sőt tetőkertként is (Japán, USA). A területek tulajdonosa lehet az önkormányzat, egy cég vagy egy természetes személy. Magyarországon is vannak olyan közösségi kertek, amelyek kifejezetten önkormányzati támogatással létesültek (Első Kis-Pesti Kert). Egy adott intézmény területén létrehozott közösségi kertre is van hazai példa, ilyen például a Debreceni Egyetem DE Közösségi Kertje. A kerttagok korosztály szerinti megoszlása rendkívül széles, a tizenévesektől kezdve a legidősebbig (80 év) terjed. Egy közösségi kert létrehozása és működtetése nemcsak a földdel és a növényekkel való foglalatoskodást igényli, hanem számos egyéb feladatot is el kell vele kapcsolatban látni, ami igényli és egyben támogatja is a tagok sokféleségét: lesz, aki a targyalasokban kap szerepet (tulajdonos, közművek), más pályázatot ír, a jó kommunikációs készséggel rendelkező tag a médiának nyilatkozik, megint más a felmerülő konfliktusokban mediál, és persze a botanikában, kertészeti szakmában járatos egyének is nélkülözhetetlen szereppel bírnak, tudást hoznak a közösségi kert működésébe. Gyakran hallani, hogy a közösségi kert valójában , 90 százalék közösség és 10 százalék kert". Azaz a növénytermesztés mellett kifejezetten fontos a kertek közösségfejlesztő, de terápiás és rehabilitációs szerepe is. Ez szolgálhatja a városi társadalmi elidegenedettséget és a természeti környezettől való elszakadást, ezek visszafordítását," de egyes nagyvárosokban a közösségi kertek célja a marginális csoportok felzárkóztatása Glyen kísérlet a Budapest Bike Maffia szociális kert programja), vagy éppen a bevándorlók integrálása (lásd az interkulturális kertekről szóló keretes bekezdés0. Ahogyan az Átalakuló Városok mozgalomban, úgy itt is építenek a lokalitásra: a kertek a szomszédsági viszonyok erősítésében, a lokális identitás megőrzésében is nagy szerepet játszanak. 8 Forräs: https://www.varosikertek.hu/konyvek/kozossegi-kertek/ , Ahogy a kertváros mozgalom célja is inkább a város rgyógyítása: volt, a közösségi kertek esetében is ez szándék a fontos, ám a város gyógyításán túl erősödik egy másik szál, a társadalom gyógyításának szándéka is." (Fáczányi-Balogh 2015: 18.) 5 https://bikemaffia.com/projektek/bbm-kertek/?fbelid=IwAR2fijjdU_3nASfAz99zzuK9L1bo9XfHbknAGRVsPcATwIAn9NntHvZSrRD8