Page 321 [321]
„NEM KÖLTÖZHET MINDENKI VIDEKRE”. VÁROSI KÖZÖSSÉGI VÁLASZOK 319
főszereplője, Rosta Gábor és társai nevéhez köthető, akik 2012-ben önkormány¬
zati telken és támogatással indították el az Első Kis-Pesti Kertet, majd ugyanab¬
ban az évben létrejött a Lecsós Kert és a Leonardo Kert." Rosta később könyvet
írt tapasztalataiból, Közösségi kertek. Szomszédsági közösségek, városi mezőgaz¬
daság címmel (2013), ami azóta is fontos hivatkozási alap gyakorló kertészek (és
tanulmányok, szakdolgozatok) számára.
Hajba Gergő összefoglalásából kiderül, hogy a közösségi kertek - létrejôttük
helye szerint — rendkívül sokfélék lehetnek (Hajba 2017: megtalálhatók belvá¬
rosban, külvárosban, elitnegyedben, lakótelepen egyaránt; vannak börtönkertek,
iskolakertek, templomkertből átalakított közösségi kertek is. Létrejöhetnek szom¬
szédos kertes házak hátsó udvarában vagy társasházhoz tartozó zöld területen,
sőt tetőkertként is (Japán, USA). A területek tulajdonosa lehet az önkormányzat,
egy cég vagy egy természetes személy. Magyarországon is vannak olyan közös¬
ségi kertek, amelyek kifejezetten önkormányzati támogatással létesültek (Első
Kis-Pesti Kert). Egy adott intézmény területén létrehozott közösségi kertre is van
hazai példa, ilyen például a Debreceni Egyetem DE Közösségi Kertje.
A kerttagok korosztály szerinti megoszlása rendkívül széles, a tizenévesektől
kezdve a legidősebbig (80 év) terjed. Egy közösségi kert létrehozása és működ¬
tetése nemcsak a földdel és a növényekkel való foglalatoskodást igényli, hanem
számos egyéb feladatot is el kell vele kapcsolatban látni, ami igényli és egyben
támogatja is a tagok sokféleségét: lesz, aki a targyalasokban kap szerepet (tulaj¬
donos, közművek), más pályázatot ír, a jó kommunikációs készséggel rendelkező
tag a médiának nyilatkozik, megint más a felmerülő konfliktusokban mediál, és
persze a botanikában, kertészeti szakmában járatos egyének is nélkülözhetetlen
szereppel bírnak, tudást hoznak a közösségi kert működésébe.
Gyakran hallani, hogy a közösségi kert valójában , 90 százalék közösség és
10 százalék kert". Azaz a növénytermesztés mellett kifejezetten fontos a kertek
közösségfejlesztő, de terápiás és rehabilitációs szerepe is. Ez szolgálhatja a városi
társadalmi elidegenedettséget és a természeti környezettől való elszakadást, ezek
visszafordítását," de egyes nagyvárosokban a közösségi kertek célja a marginá¬
lis csoportok felzárkóztatása Glyen kísérlet a Budapest Bike Maffia szociális kert
programja), vagy éppen a bevándorlók integrálása (lásd az interkulturális ker¬
tekről szóló keretes bekezdés0. Ahogyan az Átalakuló Városok mozgalomban,
úgy itt is építenek a lokalitásra: a kertek a szomszédsági viszonyok erősítésében,
a lokális identitás megőrzésében is nagy szerepet játszanak.
8 Forräs: https://www.varosikertek.hu/konyvek/kozossegi-kertek/
, Ahogy a kertváros mozgalom célja is inkább a város rgyógyítása: volt, a közösségi kertek ese¬
tében is ez szándék a fontos, ám a város gyógyításán túl erősödik egy másik szál, a társadalom
gyógyításának szándéka is." (Fáczányi-Balogh 2015: 18.)
5 https://bikemaffia.com/projektek/bbm-kertek/?fbelid=IwAR2fijjdU_3nASfAz99zzuK9L1bo9X¬
fHbknAGRVsPcATwIAn9NntHvZSrRD8