Page 316 [316]
314 FARKAS JUDIT
nélkül azok konkrét társadalmi, történelmi vagy nemi hovatartozására, vagy akár
vallásos hitére” (Castells 2006: 232).
A biokulturális evolúció fogalmát F. Garrett Boudinot és Todd LeVasseur kapcsolja
az Átalakuló Városok Mozgalomhoz. Szerintük a mozgalom kitűnő példa lehet arra,
hogy , az emberek a közösségeik szervezése és az őket körbevevő természeti környe¬
zet formálása során egyre inkább támaszkodnak a biokulturális evolúciós elgondolásra,
aminek köszönhetően a közösségek működése reziliens, adaptív és környezetileg
igazsägos lesz” (Boudinot-LeVasseur 2005: 380). A biokulturälis evolúció fogalma a
biológiai antropológiából ered, az emberi biológia és kultúra kölcsönös, interaktív
evolúcióját jelenti. Az elképzelés alapja, hogy a biológiai létünk befolyásolja a kultú¬
rát, ugyanakkor a kultúra fejlesztése befolyásolja a biológiai evolúció irányát (Jurmain
et al. 2012: 7). A biokulturális evolúció egyik kutatója, Aaron Jonas Stutz paleoantro¬
pológus úgy véli, hogy ez az elképzelés segíti megérteni és újraértelmezni a világban
elfoglalt helyünket: , rámutat egyrészt biológiai evolúciós eredetünk és öröklődésünk,
másrészt szimbolikusan felépített, társadalmilag összefonódott és technológiailag
kialakított életünk közötti egyidejű feszültségre és bensőséges közelségre"? (Stutz
2016). A biokulturälis evolúcióhoz lásd még Rozzi 2015; Winkelman-Baker 2010.