Oldal 298 [298]
OCR
296 FARKAS JUDIT amelyek lehetővé is tették az első ökofalvak megtervezését és kivitelezését. A legelső kezdeményezések Galgahévízen (Galgafarm), Gyürüfün, Visnyeszeplakon és Drávafokon jöttek létre. Az 1990-es évek második felében csatlakoztak az újabb, közben kialakuló ökofalvak, először Krisna-völgy, a gömörszőlősi kezdeményezés és Agostyán-ökofalu, majd a kétezres évektől Máriahalom Biofalu, a nagyszékelyi közösség, Magfalva, a Szeri Ökotanyák Szövetsége, a Nyimi Öko Közösség. Őket az informális Magyar Élőfalu Hálózat (MÉH) köti össze, lásd: www.elofaluhalozat.hu." Lakosságuk közösségenként a 10—15 fötöl a 150160 főig terjed, jelenleg összesen körülbelül 500-an élnek a magyar mozgalomhoz tartozó településeken. Az ökofalvak sokszínűsége a magyar ökofalvakra is jellemző: e közösségekben vannak közös pontok, célok, a megvalósítás mikéntje és sikere azonban nagyon eltérő (részletesebben lásd Farkas 20149. A magyar ökofalu-paletta diverzitásából következik, hogy — legalábbis mikroszinten közelítve — igen nehéz általánosításokat megfogalmazni róluk. A hazai ökofalvakba költözők elsősorban városi értelmiségiek, akiknek kiköltözését nem gazdasági okok motiválják, hanem egy erkölcsi, kulturális vagy ideológiai értelemben vett jobb élet kialakításának célja. 6 Hogy miért nem az Skofalu sz szerepel a megnevezésben, annak oka egyfelől az öko-előtag degradációja, másfelől a mozgalmon belüli többféle, eltérő ökofalu/élőfalu definíció megléte. Az élőfalu-mozgalom megnevezés mellett hosszas viták és egyeztetések után döntöttek, de a mozgalom több tagja továbbra is használja magára az ökofalu megnevezést.
