Oldal 298 [298]
296 FARKAS JUDIT
amelyek lehetővé is tették az első ökofalvak megtervezését és kivitelezését.
A legelső kezdeményezések Galgahévízen (Galgafarm), Gyürüfün, Visnyeszep¬
lakon és Drávafokon jöttek létre. Az 1990-es évek második felében csatlakoztak
az újabb, közben kialakuló ökofalvak, először Krisna-völgy, a gömörszőlősi
kezdeményezés és Agostyán-ökofalu, majd a kétezres évektől Máriahalom Bio¬
falu, a nagyszékelyi közösség, Magfalva, a Szeri Ökotanyák Szövetsége, a Nyimi
Öko Közösség. Őket az informális Magyar Élőfalu Hálózat (MÉH) köti össze,
lásd: www.elofaluhalozat.hu." Lakosságuk közösségenként a 10—15 fötöl a 150¬
160 főig terjed, jelenleg összesen körülbelül 500-an élnek a magyar mozgalom¬
hoz tartozó településeken. Az ökofalvak sokszínűsége a magyar ökofalvakra is
jellemző: e közösségekben vannak közös pontok, célok, a megvalósítás mikéntje
és sikere azonban nagyon eltérő (részletesebben lásd Farkas 20149. A magyar
ökofalu-paletta diverzitásából következik, hogy — legalábbis mikroszinten köze¬
lítve — igen nehéz általánosításokat megfogalmazni róluk. A hazai ökofalvakba
költözők elsősorban városi értelmiségiek, akiknek kiköltözését nem gazdasági
okok motiválják, hanem egy erkölcsi, kulturális vagy ideológiai értelemben vett
jobb élet kialakításának célja.
6 Hogy miért nem az Skofalu sz szerepel a megnevezésben, annak oka egyfelől az öko-előtag
degradációja, másfelől a mozgalmon belüli többféle, eltérő ökofalu/élőfalu definíció megléte.
Az élőfalu-mozgalom megnevezés mellett hosszas viták és egyeztetések után döntöttek, de a
mozgalom több tagja továbbra is használja magára az ökofalu megnevezést.