Oldal 289 [289]
OCR
À KOSPALLAGI ÔREGHAZ-PROJEKT MINT RESZVETELI AKCIOKUTATAS. .. 287 zZetesen csapatunk is kiegészített további helyspecifikus kérdésekkel és egyéb felmerülő gondolatokkal. Kutatásunk , gyümölcse" novemberre elkészült kiadvänyunk lett, mely a „Bennem van a föld szeretete...« Köspallag gyümölcseszete” cimet viseli (Balogh-Kiss-Gonda-Werlein 2021). Munkänk zäräsakeEnt 2021. oktober végén megrendeztiik a kospallagi gytimdlcsésznapot, ahol az elkészült kötet bemutatóján túl több gyümölcsészeti témájú előadásra, kerekasztal-beszélgetésre került sor, valamint a szakmai programok mellett vetélkedők, gyerekprogramok, moldvai táncház és bográcsban főtt ebéd is várta a látogatókat. A gyümölcsész kutatásban az egyik legnagyobb élményt a téma iránti lelkesedésben való osztozás jelentette. A gyümölcs-téma a maga egyszerűségében bizonyult igazán sokszínűnek, hiszen a gyümölcsökkel mindenkinek van valamilyen, kapcsolata; a hagyományos agrártudáson túlmenve a téma kapcsán megismerhettünk rengeteg élettörténetet, anekdotát, egyéni megélést, szokást vagy éppen egyéni és közösségi traumát. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés eredetileg nem szerepelt elsődleges céljaink között. Hamar kiderült azonban, hogy céljaink megvalósulásához egy közösséget is létre kell hozni, akik magukénak tekintik a tájházat, vállalják fenntartását, és megtöltik majd programokkal. Így lett a magcsapat , botcsinálta" közösségfejlesztő, és kezdte el egyre jobban ennek a területnek a szakmai fortélyait is elsajátítani. Az is hamar kiderült számunkra, hogy az antropológiai nézőpont és a közösségfejlesztés rokon területek. Azokban a fejlesztésekben, melyek egy-egy ilyen folyamat eredményei lesznek, általában kifejezetten a közösségfejlesztési dimenzió az elsődleges, vagy ha fizikai beruházásról van szó, szükségszerűen együtt járnak az azt megtöltő közösség létrehozásával. Minderre az a sajátos körülmény tett minket alkalmassá, hogy a kutatásba — ahogy helyben ismernek minket — a , néprajzos", , tájházas" csapat (mely mára bőven nemcsak néprajzosokból, hanem szociológus, humánökológus, biológus, vidékfejlesztési agrármérnök és számos egyéb végzettségű fiatal szakemberből álD meghívásra érkezett. A falu három civil szervezetének alapszabályában is szerepelt célként egy tájház létrehozása, azonban hiányzott körükből a néprajzi szaktudás. Így egy szerencsés találkozás, valamint a kutatás szakmai vezetője és két helyi vezető civil közt kibontakozó közös ötletelés és barátság jelentette a belépőt számunkra a faluba. Az ő meghívásuk teszi lehetővé hatékony munkánkat. Sokszor érezzük úgy, hogy állandó híd-szerepük nélkül nem is lenne keresnivalónk a faluban, de munkánk legalábbis sokkal kevésbé lehetne sikeres és beágyazott. A település múltját, jelenét, bonyolult emberi viszonyait elsősorban általuk kezdtük megismerni, és szerepük, bár megváltozott (mivel azóta az önkormányzat vezetőségét is ők alkotják), máig kulcsfontosságú. Az évek során közvetítő szerepben is egyre többször találtuk magunkat. Ahogy a településen nő a beköltözés, egyre több olyan helyzet jött létre, ahol ránk
