Seite 262 [262]
260 FARKAS JUDIT
got úgy hozza a művészeti gyakorlatokba, hogy megszólítja a természeti világot
befolyásoló társadalompolitikai erőket.
A környezetművészek az alkotási folyamatban együttműködőként tekintenek
a természetre, alkotásaikat pedig élő organizmusokként értelmezik, amelyek
létrejönnek-megszületnek, felnőnek, majd elpusztulnak. Kitűnő példája ennek
Agnes Denes fentebb már bemutatott Wheatfield— A Confrontation című mun¬
kája. Szintén a korai művek közül való Barry Thomas Vacant Lof of Cabbages
(1978) című alkotása, ? aminek során az új-zélandi Wellingtonban, egy környe¬
zetileg degradált területen elültetett 180 káposztát úgy, hogy a növények a Cab¬
bage Ckáposzta) szót formázták. A területet később az önkormányzat fásította,
tehát a művészeti projekt elérte célját.
Az ökológiai művészet jellemzően megköveteli, hogy a független nézők aktív
résztvevőkké váljanak, és itt nemcsak az értelmezésre gondolunk, hanem a
konkrét, fizikai részvételre is. Ismét Agnes Denes munkásságából hozok egy
példát: a már említett finnországi projekt kivitelezése során 11 ezer ember ültette
el a 11 ezer fát. A művészetkritikusok kreatív gyakorlatokként is értelmezik az
ökoművészetet, de a részvételiség a puszta alkotáson túl a mű reflexivitásában,
etikai alapvetésében és tärsadalomkritikai attitüdjeben valö r&szvetelt is jelenti.
És léteznek olyan munkák, amelyek még ezen is túllépnek, és a műalkotás
maga is önregeneráló ökoszisztémává alakul: Betsy Damon amerikai művész
Living Water Garden? című alkotása 1998-ban készült el Csengtuban, Kínában.
A mű egy 5,9 hektáros, halat formázó nyilvános park, amely a művészeti projekt
keretében megépített vizes élőhelyek segítségével tisztítja meg a Fu Nan folyó
szennyezett vizét, naponta 50 000 gallon vizet. A Living Water Gardent a 2008¬
as olimpián is megépítették Pekingben, és számos más környezeti revitalizációs
projektet is inspirált (Hubbell-Ryan 2022: 155).
Az ökoművészet fentebb sorolt hat jellemzője közül az egyik a párbeszéd ki¬
alakítása a tudományos koncepciókkal, elvekkel és módszerekkel. A művészet
és a tudomány egyaránt a megfigyelés és az értelmezés eszközeivel él, ami köny¬
nyen közel hozhatja egymáshoz a két területet. Ruth Wallen definíciója is azt
sugallja ( ökológiai etikán és rendszerelméleten alapul, és az ökoszisztémák fizi¬
kai, biológiai, kulturális, politikai és történelmi vonatkozásai közötti kapcsolatok
hálójával foglalkozik", Wallen 2012: 235), hogy az ökoművészet támaszkodik a
tudományos eredményekre. Bullot pedig egyenesen úgy fogalmaz, hogy szük¬
séges a tudományok és a művészetek együttműködése és a tudományterületek
közötti nyílt párbeszéd. Ami azért is különösen fontos szerintük, mert ez az együtt¬
működés a nézők tudományos érdeklődését és tudatosságát is fokozza, ők is
fontosnak tartják a művészeti alkotások befogadása, illetve az azokban való aktív
részvétel során a társadalom- és természettudományos ismereteket, mint olyat,
ami evidens a megértéshez (Bullot 2014). Itt kanyarodunk vissza ahhoz a kérdés¬
hez, hogy a művészetnek milyen szerepe lehet a tudományos tudás közvetítésé¬
18 https://digitalnz.org/stories/5d6844458a86ae2cb0a02059
1 https://www.keepersofthewaters.org/living-water-garden