Oldal 252 [252]
TERMÉSZET, MŰVÉSZET, AKTIVIZMUS
Farkas Judit
Bevezetés
A környezetművészet (environmental art) úttörőjeként számon tartott, magyar
szärmazäsü Agnes Denes (1930, Budapest) 1968-ban hozta létre a Rice/Tree/
Burial című alkotását, amelynek során az egyesült államokbeli Sullivan megyé¬
ben egy adott területen rizst vetett, fákat láncolt egymáshoz, és eltemetett néhány
haikut. Értelmezése szerint a rizzsel a vitalitást, az életerőt jelezte, az összeláncolt
fák a természetes folyamatok emberi megzavarását jelképezték, az elásott, elte¬
metett haikuk pedig azt, ahogyan a föld inspirálja az emberi kreativitást (Denes
1993: 388). Ugyanő 1982-ben a Wheatfield—A Confrontation című, talán leghí¬
resebb munkájában önkéntesek segítségével bevetett egy kéthektáros területet
búzával. A terület korábban szemétlerakó volt, egy háztömbnyire helyezkedett
el a manhattani Wall Streettől, és rá lehetett látni a Szabadság-szoborra. 4 hó¬
nappal később learatták az 1000 fontnyi buzat, amit a mtivész a The Internatio¬
nal Art Show for the End of World Hunger című kiállítás keretében szétosztott
28 város lakóinak. Saját megfogalmazás szerint e munka:
,, .. . az élelmiszert, az energiát, a kereskedelmet, a világkereskedelmet, a gaz¬
daságot képviselte [. . ] (és) a helytelen gazdálkodásra és a világszerte elterjedt
éhezésre utalt. Behatolás volt a fellegvárba, konfrontálódás a magas civili¬
zációval. Ugyanakkor egyszerre volt Shangri-la is, a Paradicsom, az ember
gyerekkora, egy vidéki forró nyári délután, béke".
1992-ben a Tree Mountain: A Living Time Capsule 1992-) mtivészeti projekt
keretében 11 000 emberrel közösen 11 000 ezüstfenyőt ültetett el a finnországi
Yldjarviben, egy hajdani kavicsbányában. A fákat matematikai elvek mentén
ültették, és 400 évig a finn kormány védelmét élvezik (ekkor válik éretté az erdő).
, A fák évszázadokon át élnek, stabilan és fenségesen, túlélve tulajdonosaikat
vagy gondnokaikat, akik létrehozták a mintákat és a filozófiát, de a fákat nem."?
! Eredetiben: ,,... represented food, energy, commerce, world trade, economics [...] mismanagement
and world hunger. It was an intrusion into the citadel, a confrontation of High Civilisation. Then
again it was also Shangri-la, a small paradise, one’s childhood, a hot summer afternoon in the
country, peace"(Denes, idézi Thornes 2008: 403.) Az angol nyelvű szövegeket a szerző fordította.
A Shangri-la James Hilton angol író képzeletében született távoli (Himalája), tökéletes, mitikus
hely, amit azóta is keresnek, illetve több ország is , megtalálta" és magáénak tartja. Hilton 1933.
„..the trees live on through the centuries—stable and majestic, outliving their owners or custo¬
dians who created the patterns and the philosophy but not the treels]” (Denes 1993: 391).