Page 242 [242]
240 Nacy Gyula
A B
To p-d own Erdekérvényesités B otto mu p
Globalis J 2 Globális J
; o conic © 2
Erdekérvényesitésf 4 D Regi onális a I
) d | 3
/ 2 &
Lokális i
Befolyasosabb O ® O
Befolväsosabb O
közösség 2
c közösség Helyi érdekellentét
4. A és B ábra. A döntéshozatal által előidézett környezeti igazságtalanságok.
Forrás: saját szerkesztés
A döntéshozatali mechanizmusban a jó és a rossz megítélése egy társadalmi
folyamat eredménye, az adott társadalmi-hatalmi-gazdasági állapotok lenyomata,
és nem egy általános érvényű igazság. Vagyis a jogszabályok által meghatározott
igazság eltérhet a társadalmilag igazságosnak tartottól (Blacksell et al. 1986;
Blomley 1994; Butler 2009). Ennek következtében a környezet- és társadalom¬
politika által meghatározott általános szabályok a környezeti periférián (Kovács
2004) gyakran másképpen értelmezhetők, hiszen ott kialakulhat a sajátos kör¬
nyezethez illeszkedő igazságosságszemlélet, az , általánosan" elfogadott foga¬
lomrendszer lokális (áDértelmezése. Kutatások megállapították (Blomley 1994;
Blacksell et al. 1986), hogy a jogi környezet és a térbeli egyenlőtlenségek össze¬
függésben vannak. Ráadásul a jogi környezet is részt vesz a tér termelési folya¬
matában, vagyis a jogszabályok, a jogalkotás- és a joggyakorlat folyamata aktívan
alakítja a környezetünket, a helyeket, tereket (Lefebvre 1991; McAuslan 1980).
Ezért fontos a kutatásokban tisztázni, hogy mi az, ami szükségszerűen vagy
elvartan (is) igazságosnak minősíthető, illetve mi ennek az elérési útja, hogyan
lehet alkalmazni (Heffron-McCauley 20189. Az azonban, hogy mi is valójában
az igazságosság, az ókor óta kutatott és vitatott kérdés.
Az igazságosság fogalmának többszempontú értelmezése hozzásegítheti a
környezetiigazságosság-kutatásokat ahhoz, hogy kritikusan, más és más meg¬
közelítésekből is feltárják az adott témát. Az igazságosság fogalma bármely meg¬
közelítésben normatívnak, kontextusfüggőnek tekinthető. A környezeti igazsá¬
gosság szempontjából az igazságosságfogalmakat három témakör köré
csoportosíthatjuk.
Az egyik, amely leginkább a földrajztudományban használatos, az egyes igaz¬
ságtalanságot előidéző tényezők térbeliségét, az eloszlást és elosztást (distribution)
vizsgálja. Ennek értelmében feltételezzük, hogy azok a folyamatok vagy tényezők,
amelyek az igazságtalan helyzetet termelik vagy okozzák, bizonyos térbeli min¬
tázatot, egy jól észrevehető állapotot hoznak létre. Az elosztást ezen elképzelés
alapján ténylegesen akkor tekinthetjük igazságosnak, ha a javak allokációja min¬
denki számára méltányos, és egy közös döntésen alapuló, racionális társadalmi
szerződés eredménye (Rawls 1971. A méltányosság mérhető, egyrészt az egyen¬
lőség (ugyanaz a jólét, erőforrások és lehetőségek), másrészt a fontosság (mindenki