OCR
238 NAGY GYULA Libertariánus Liberális Környezethez O— O0 Környezeti Élhető minőségi ártalom környezet 2. ábra. A környezethez való jog megközelítései. Forrás: saját szerkesztés A környezetünket érintő döntésekhez kapcsolódóan is megfigyelhető ez az ellentétes megközelítés (3. ábra). A liberális nézőpont elfogadja az állami beavatkozást a társadalmi-gazdasági és politikai jólét érdekében. Fontos kitétele azonban, hogy az állami beavatkozás nem eredményezheti a jogok korlátozását. Azonban elismeri azt is, hogy a természet sebezhetősége és egyedi jellege miatt a jelenben elvégzett beavatkozások, tevékenységek a jövőben nem várt hatásokat is generálthatnak, melyek esetében a felelősség is az államot terheli. Tehát sosem tekinthetjük állandónak és általános érvényű jónak a beavatkozásokat (Weston 2008; Becchi 2012). Többek között ezért is szükséges az állami szerepvállalás, hogy biztosítsa az emberek számára a közjót a változó kontextusban és környezetben is. Annak a kérdése azonban, hogy mi szolgálja a közjót, és mi az, ami mindenki számára a jogok megfelelő biztosítását jelenti, többféle elképzelés létezik. Ezek az elképzelések a jogi és igazságosság helyi normáitól, az intézményrendszertől, a jellemző folyamatoktól egyaránt függenek. A beavatkozást megelőzően tehát szükség van egy úgynevezett társadalmi szerződésre, mely jogi és morális értelemben is meghatározza a jog által szolgáltatott igazság ideologikus koncepcióját (Weston 20099. A libertariánus felfogás szerint a lehető legkevesebb állami döntést kell hozni az egyenlőtlenség felszámolása érdekében, hiszen azt a piaci mechanizmusok megoldják. Bármely nézőpontot is fogadjuk el, megállapítható, hogy az igazságosság és az igazságtalanság, a vélt vagy valós környezeti veszély és kockázat felismerésének folyamata szubjektív. Korlátozott döntéshozatal Felelősségvállalás felelősségvállalás Piac kiegyenlítő Allami mechanizmusa beavatkozás 3. ábra. A környezetet érintő beavatkozásokhoz való hozzáállások, a döntések , irányultsága". Forrás: saját szerkesztés A döntéshozatali mechanizmus megértésével közelebb kerülhetünk az esetleges igazságtalanságok és egyenlőtlenségek mérsékléséhez, megszüntetéséhez. Általánosan a döntéshozatali mechanizmust két fő típusra szoktuk bontani, ezek a bottom-up (alulról induló) és a top-down (felülről vezérelb) (4. ábra). Ennek analógiáján értelmezhetjük a környezeti igazságtalanságok kialakulását is.