Page 238 [238]
236 NAGY GYULA
A környezeti igazságosság fogalmi keretei
A környezeti igazságosság egy komplex fogalom, mely több összetevőből áll.
Bár látszólag a fogalom két fő alkotója az igazságosság és a környezet, azonban
a környezeti igazságosság tartalmilag és minőségileg is többet takar az említett
fogalmaknál, ezért szükséges a környezeti igazságosság fogalmának alkotóele¬
meit egyenként és a környezeti igazságosságot magát is jellemezni.
A környezeti igazságosság definícióját elsőízben az Egyesült Államokban
fogalmazta meg az Environmental Protection Agency (EPA):
,.… AZ összes ember tisztességes bánásmódja és bevonása rassztól, bőrszíntől,
nemzetiségtől vagy jövedelemtől függetlenül a környezetvédelmi törvények,
rendeletek és politikák kidolgozása, végrehajtása és érvényesítése tekintetében.
Mindez az egyének, a nemzeti közösségek és az egész nemzet számára biz¬
tosítandó. Ez akkor érhető el, ha mindenki ugyanolyan védelmet élvez a
környezeti és egészségügyi veszélyekkel szemben, és egyenlő hozzáféréssel
rendelkezik a döntéshozatali folyamathoz, hogy egészséges környezetet biz¬
tosítson az élet, a tanulás és a munka terén."
Ezek alapján a környezeti igazságosság megfogalmazható az emberek egyetemes
jogaként az azonos állapotú és minőségű környezethez, melyben egészséges és
teljes életet élhetnek (1), egyenlően viselve a társadalmi-gazdasági tevékenysé¬
gekből, illetve a politikai döntésekből 2) vagy a természeti, természetben lezajló
folyamatokból (3) eredő kockázatokat és veszélyeket.
Az egészséges környezet biztosításának alapja, hogy tisztázzuk, mit is értünk
egészséges környezet fogalom alatt, melynek meghatározása az elmúlt évszáza¬
dokban nagy változáson ment keresztül. A környezet a természet azon része,
mellyel az ember folyamatos interakcióban áll, az embert körülvevő természetes
és mesterséges összetevők egysége, melybe a természeti elemeken túl olyan
társadalmi és kulturális alkotók is beletartoznak, melyek befolyásolják az egyé¬
neket és a társadalom működését (Davies 2009). A természet tehát az antropogén
jelenlét, az emberi mentális és viselkedési tényezők alapján válik természetből
környezetté (Bárdos 20059. A tágabb értelemben vett társadalmi-gazdasági és
természeti környezetünk nem csupán egy leíró jellemzője, de aktív alakítója is
létünknek (Soja 2010). A környezet észlelése lokális, helyhez kötött, így a kör¬
nyezeti problémák gyakran helyileg jelentkeznek, a helyieket érintik. A lokális
problémák összessége viszont regionális és globális folyamatokat eredményez.
Ráadásul a létező, kialakuló és újonnan megjelenő környezeti kockázatok száma
folyamatosan nő, és ezzel egy időben a társadalom kockázatérzékelése is válto¬
zik (Beck 2003). A környezetet Erintö viselked&sünkkel fenntartunk &s felerösi¬
tünk olyan folyamatokat, melyek egyenlötlen, igazsägtalan helyzeteket okoznak.
Ennek egyik leggyakrabban említett példája a környezet áruvá válása (kommo¬
difikációja), privatizációja és termékként való értelmezése kapcsán kerül elő
(Eden 2009; Boros 2010). Ezen megközelítés szerint a környezet értéke a profit¬