Page 235 [235]
OCR
KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG Nagy Gyula Bevezetés A fejezet célja, hogy felvázolja a környezeti igazságosság (environmental justice) fogalmát, mely kifejezés többet takar, mint amit a szóösszetétel sugall. A környeZeti igazságosság interdiszciplináris megközelítéssel és a természet-, társadalom-, jog-, valamint műszaki tudományok megközelítéseit és módszertani eszköztárát felhasználva egy olyan elméleti keretrendszert alkot, mely különböző tudományterületek irányából eltérő megközelítését adja egy adott kérdéskörnek. Leírhatnánk úgy is, mint egy elméleti kaleidoszkópot, melybe tekintve a komplex természeti-társadalmi problémákat, folyamatokat tetszés szerint más és más szemszögből láttatja. Emellett a környezeti igazságosság kérdése létrejöttétől kezdve egy társadalmi mozgalom is, amely a környezeti előnyök és terhek eloszlására, valamint az ezek elosztását meghatározó társadalmi-politikai folyamatokra összpontosít. A környezeti igazságossághoz kapcsolódó aktivizmus középpontjában a méltányosság és az egyenlőség fogalmak állnak. A környezeti igazságosságért való küzdelem olyan területeken mérvadó, ahol bizonyos közösségek többet viselnek a negatív hatásokból, mint ami méltányos lenne az adott helyzetben a természetben bekövetkező katasztrofális események vagy az ezt követő, a környezeti és természeti erőforrásokkal kapcsolatos döntéshozatal eredményeként. Mindez társadalmi és térbeli egyenlőtlenséget generál. A környezeti igazságosság keretrendszerében végzett kutatások általában a helyi közösségek, szervezetek, döntéshozók közötti viszonyrendszer vizsgálata mellett az ezen aktorok és szereplők elképzeléseit is vizsgálja arról, hogy az adott helyzetben mi az, amit igazságosnak és elfogadhatónak tartanak. Vizsgálja a katasztrofális események előzményeit, jelenlegi és jövőbeli következményeinek feltárását, s végzi mindezt a térbeli nézőpontok integrálásával. Ezek a kutatások áttekintést nyújtanak arról, hogy a különböző földrajzi léptékeken átívelő társadalmi-környezeti hálózatok mind helyi, mind transzlokális szinten hogyan alakítják környezetünket és társadalmunkat, hogyan definiálják újra a természet-társadalom, illetve társadalom-társadalom viszonyrendszereket. A környezetben fellépő igazságtalanságok direkt vagy indirekt módon befolyásolják társadalmi-gazdasági cselekedeteinket vagy éppen politikai döntéseinket, fenntartanak és felerősítenek olyan társadalmi-térbeli folyamatokat, mint például a kizsákmányolás, szegregáció vagy a differenciáció. Hatására olyan térstruktúrák alakulnak ki, melyek az egyes környezetben zajló tevékenységek előnyeiből és hátrányaiból egyenlőtlen mértékben részesülnek, mindez pedig új térkategó
