Seite 210 [210]
208 MÁTÉ GÁBOR
be, kiváló elemző példáját adva az eltérő táji szemléletmódok konfrontációjának
(Cronon 1983). Mára a tudomány meghaladta a kolonialista szemléletmódot.
Az , üres földek" elfoglalása és beillesztése a gazdasági rendszerbe a növekvő
birodalmak számára létkérdés volt, a jelenség bizonyos szempontból tehát a
gyarmatosítás terméke volt, ezért aztán ideológiai, politikai és tudományos szin¬
ten is igazolni igyekeztek a feltevés létjogosultságát.
, HAGYMAKUPOLÁS HONFOGLALÁS"?
Szimbolikus jellegű, nemzeti-politikai színezetű az Erdélyben zajló, ún. hagymaku¬
polás honfoglalás kérdése is. A Román Ortodox Egyház a két világháború között és
az 1989-es rendszerváltás után is nagyarányú templomépítésbe kezdett, jelentős
részben a magyarok lakta székelyföldi területeken, amelyek napjainkig jellemzőek.
A beruházások célterületei elsősorban a jól látható, szem előtt lévő városi terek és a
vidéki táj kitüntetett, látványos pontjai. A nemzeti vallásnak számító ortodoxia tér¬
nyerése, a templomok és kolostorok számának gyarapodása a Székelyföldön élő
magyarság számára a térvesztés érzetét kelti, és fenyegetést jelent. A Csáky Zoltán
publicista által készített riportkötetben politikusokkal, egyházi emberekkel készített
interjúkat olvashatunk, amelyek jól illusztrálják a tájak ,nemzetiesitésével” kapcsola¬
tos hétköznapi félelmeket és dilemmákat. A , táj elvesztésének" gondolata például így
jelenik meg Kolumbán Gábor, az Európa Tanács megyei képviselőjének a véleményé¬
ben: , Az ortodox egyház térhódítását ebből a szempontból egyfajta kulturális térho¬
dításnak kell tekinteni, hiszen nagyon látványos, a táj jellegét módosító épületkomp¬
lexumokat hoznak létre és ezáltal egy más kultúrának a tájmódosító üzenetét,
tevékenységét, ennek a nyomát, a lábnyomát hagyják itt, ebben a térségben. Én úgy
látom, hogy ez több vonatkozásban veszélyes a Székelyföld fejlődése szempontjából"
(Csáky 2004: 48; a kérdés újabb megközelítéséről: Zahorán 2012).
Objektív és szubjektív tájtörténet
A táj interpretációinak megismerését követően áttekintésünket a tájtörténet kér¬
désére szűkítjük. Tesszük ezt azért, mert a tájtörténet több humántudományi
diszciplína számára (néprajztudomány, régészet, történettudományok) fontos
fogalom és jó elemzési lehetőségeket adó keret. Gyakori használata ellenére igen
ritkán olvashatunk róla bármiféle hazai elvi áttekintést.
A tájtörténet nem rendelkezik önálló egyetemi katedrával a tudományok ha¬
gyományos felosztási rendjében (ha még létezik ilyen), hasonlóan a környezet¬
történethez, amelyről Rácz Lajos írja (Michael Powellre hivatkozva), hogy a kör¬
nyezeti témában jártas kutatók , kollektív imaginációja" (Rácz 2011: 13).
Hazánkban a tájak történeti megismerésének az igénye jelen van a földrajz, a
botanika, a néprajz, a történettudomány, a régészet, az esztétika, az irodalom és
a műszaki tudományok területén is. Nincs egységes tájtörténet, a különféle tudo¬